Miért nem veszi a családom komolyan a mentális betegségem?

Rendszeresen vannak kényszergondolataim, mint például, hogy magamat, vagy másokat bántok. Bogarakat égettem már el, mert nem bírtam a kényszert megállni. Félek, hogy egyszer az anyukámat is bántom, vagy bármely családtagomat. Ezt mondtam már neki többször is, ma felvetettem neki, hogy szeretnék pszichológushoz járni. De csak ordibált velem, azt mondta nincs semmi bajom, csak műsort csinálok minden alkalommal, és többet nem akar erről hallani, mert már elege van. Mit csináljak?