A pszichológusom a legutóbbi alkalommal azt mondta nekem, hogy nagyon aggódik értem, ilyen nagy a baj?

Nem tudom mennyire normális, de az biztos hogyha jó úton haladnátok akkor nem mondta volna ezt!

Magyarul nem az az irány, ami szerinte normális.Nem úgy zajlanak az események, ahogy ő azt jónak látná.

Ha egy szakember ilyet mond a betegének akkor ott komolyan el kell gondolkodni...mert valamit nem jól csinálsz.Tárd fel az okát,és gondolkodj el azon hogy mi az amit ennyire rosszul csinálsz, ha már a pszichológus is kezdi reménytelennek érezni a helyzetet.

Nekem is mondott ketszer ilyet: aggodik miattam; az o szempontjabol aggodalomra ad okot.

Az egyik esetben arrol beszelgettunk, hogy mik toltenek fel, es olyanokat mondtam, amit a covid miatti lezaras idejen nem lehetett (edzes + utazas). Ekkor mondta, hogy aggodik, mert nincs ami feltoltson. Pedig volt akkor is valami, a konyhaban eltem ki magam :)

A masik eset soran a tema a nem letezo parkapcsolati dolgaim volt.

Egy alkalommal mondtam neki, hogy engem zavar az, hogy azt mondja, aggodik ertem. Utana nem emlitette tobbszor :)

Én önsértő voltam és egyszer egy ülés után nagyon kikészültem. Azt mondtam, megleszek, de gondolom látta rajtam, hogy nincs minden rendben, mert délután felhívott, hogy aggódik értem, jól vagyok-e. Nekem ez nagyon jól esett, mert úgy éreztem, tényleg foglalkozik velem és nem felejt el, amikor kilépek az ajtón.

Azóta nem hívott fel, de párszor előfordult, hogy mondta ülés közben, hogy aggódott értem az elmúlt héten. Ezek olyankor voltak, amikor visszaestem vagy amikor felzaklatott az előző alkalom.

Engem nem zavart, hogy ezt mondta és nem akart pszichiátriára sem küldeni, szépen haladtam, elég volt a pszichoterápia.

Úgy érzem, hogy te most a legjobban attól vagy megijedve hogy biztos valamit látott rajtad a pszichológusod, amit te nem veszel észre pedig kéne, mert nagy a baj. Ha nem vagy akutan krízisben, akkor szerintem annyira nincs okod kétségbe esni -ha abban lennél valószínűleg megbeszéltétek volna hogy ez már nem az ambuláns ellátási szint, stb.

Nekem akkor mondta ezt a korábbi terapeutám, amikor nagyon lefogytam és mondtam is neki, hogy alig eszem (pszichiáter, úgyhogy ő orvosi szempontból nézte ezt a részt). Szerintem egyén függő, hogy ki mikor mond ilyet, ha egyáltalán. Akihez most járok pszichológus ő pl expliciten sosem mondta ki, de látom rajta hogyha aggódik értem. De nekem ez jól szokott esni, mert úgy érzem hogy fontos vagyok neki -nyilván mint kliens.