Fontos a pszichológus/pszichiáter neme ? Férfihez vagy nőhöz menjek ? Pszichológust vagy pszichiátert keressek fel ?

Attól függ, hogy gyógyulni akarsz, vagy párt keresel.

Az első esetben teljesen mindegy a neme...

Fontos, hogy megtaláld a számodra megfelelő szakembert, aki olyan terápiás eszközökkel/módszerekkel dolgozik, amivel azonosulni tudsz. (pl. kognitív, rendszerszemléletű... ezekről rengeteg információt találsz a neten)

A pszichiáter többnyire a gyógyszeres kezeléssel foglalkozik. Vannak esetek, amikor a szervezetből "hiányzik valami" a normális működéshez. A pszichológus a lelki egészséggel foglalkozik. Nála van az, hogy mész és kibeszéled a problémáid. Van, amikor a két orvos együtt szükséges, hogy elérd a célod.

Ehhez nem pszichiáter, és nem igaz, hogy sokkal jobb, mint a pszichológus. A pszichiáter orvos, te meg nem vagy beteg. Persze van pszichoterapeuta pszichiáter is, de nem attól függ a munkája minősége, viszont feltehetően drágább.

Egyáltalán nem biztos, hogy az első szakember bejön, a második se biztos, csak akkor kell megmaradni nála, ha érzed a kötődést hozzá és hogy a hasznodra válik. Azért ez az "eltorzult a személyiségük" dolog valóban rémtörténet, a pszichológus nem tudja senki személyiségét eltorzítani, hogy tudná? Ki mesélte, hogy eltorzult? Az illető maga beszámolt, hogy ő most torz? Az összezavarást nem biztos, hogy negatívan kell érteni. Megkérdőjelez, felbolygatja az eddigi hitrendszerét, de az nem baj, az a dolga. Pont azért ment pszichológushoz, mert az eddigi működése nem vált be, és más megoldási módokat keres. Hogy milyen nemű a terapeuta, az szakmai szempontból mindegy, de ilyen férfias dolgokat talán jobb férfival megbeszélni, belülről tudja átérezni, könnyebb is egy férfinak beszélni róla, de főleg: óhatatlanul, a folyamat velejárójaként beleszeretnél a terapeutádba, ha nő lenne (kivéve persze, ha egy banya), és ez nem kívánatos, kellemetlen.

Nokent ferfi pszichologushoz jartam. Ot ajanlottak, es akkoriban nagyon melyen voltam, igy az elso sokkom utan, hogy pont egy ferfi, nem foglalkoztam a nemevel. Nekem o nagyon bejott pszichologuskent, harom evet toltottem el nala/vele.

Egyreszt segitett feldolgozni a traumamat, masreszt segitett abban, hogy pozitivabban nezzem magam. Amikor az elso alkalommal kerdezte, hogy mitol vagyok kulonleges, azonnal kihatraltam a kerdesbol, beszelgetesbol. Ma mar latom az ertekeimet, azt, hogy miben vagyok jo, es ez nem lesz onhittseg.

Beszeltetett a noisegrol is. Ez nekem ugy tunik, tabu tema, elegge tartozkodo maradtam, bar az elso alkalomhoz kepest nyitottabban beszeltem errol. Nem azert voltam zarkozott, mert egy ferfi kerdezett errol, egy nonek sem ment volna jobban.

Ismet ot valasztanam, nekem jo volt, hogy ellenkezo nemu volt. A parkapcsolatot kerulom, es o nem kezdte el vedeni a ferfi nemet, hanem engem probalt megerteni. Nem szerettem bele, de fontos volt nekem.

Nekem van pszichiáterem, gyerekkoromban diagnosztizált mentális betegség miatt, de nem kezel, hanem tudom a számát, felírta a gyógyszerem (később a háziorvos is írhatja), és beutalt pszichológushoz. Van, aki rendszeresen jár pszichiáterhez, de az tényleg súlyos szokott lenni - a barátod esetét nem is értem, ez tuti valami magán pszichiáter, aki lehúzza -, nekem valódi, diagnosztizált betegségem van, gyerekkoromban a Vadaskertben voltam, de ott is csak gyógyszert adtak, nem rendeltek vissza állandóra. A mostani pszichiáterem is beutalt pszichológushoz. Így viszont orvosi papírom van róla, hogy pszichológushoz javasolt járnom.

Nő vagyok, a pszichológus férfi. Én úgy választottam, hogy az adott problémával foglalkozó szakembert kerestem fel. Ebben az esetben szerintem mindegy a neme. De lehet olyan helyzet, amiben számít. Például szexuális vagy párkapcsolati problémákról én nehezen bveszélnék egy férfinak, de ez a páciensen múlik, ha téged ez nem zavar, a szakemebrt nem fogja zavarni.