Hogyan tudnék kijönni ebből a helyzetből?
Nemsokára töltöm a 19-et, fiú vagyok.
Igazából nagyon régóta szorongásos betegségem van, illetve a depresszió is rendszeresen előjön az elmúlt 4-5 évben.
Nemtalálom a helyem, van egy kis baráti társaságom, de velük sem tartom napi szinten a kapcsolatot.
A mindennapos szorongás nagyon megnehezíti az életemet, nehezen tudok emiatt normálisan élni.
Több mint egy éve szakítottam párommal, de a mai napig hiányzik, tudom, hogy ez nem normális és túl kellett volna már lépnem rajta, de nekem még mindig nem ment, egyszerűen úgyérzem túlságosan szerettem és az ő elvesztése olyan volt nekem, mintha kitéptek volna a lelkemből egy darabot.
Jártam pszichiáterhez, írt fel nekem gyógyszereket, mivel én is tisztában vagyok vele, hogy így nem lehet normálisan élni, de sajnos a gyógyszerek sem igazán segítettek.
Próbáltam igazából új párt találni, hátha az hiányzik, de úgyérzem egyedül ő volt az akivel összeillettem és sosem fogok találni már magamnak senkit, fel is adtam a párkeresést teljesen.
Nemigazán tudom, hogy mit kezdhetnék magammal, hogy jobb legyen, mert jelenleg egyszerűen szar az életem és szeretnék rajta változtatni, de fogalmam sincs hogyan.
Mit tanácsoltok?
válasza:Kevesebb mint 19 évesen feladni? Hogy jut ilyen eszedbe? Valaki más még el se kezdi akkor! Mivel foglalkozol, tanulsz?
Milyen nevű gyógyszereket szedtél, mennyi ideig, hogy hagytad abba?
Pszichológushoz menj, de lehet, hogy pszichiáterre is szükség van, ezt majd ő megmondja.
válasza:Kezdj el esetleg sportolni, járj el bulizni.
Ami pedig a szerelmet illeti a legváratlanabb pillanatban fog rád találni, így sose szabad siettetni 😊
válasza:Apám a büdös életben nem foglalkozott velem egy büdös napot sem. Mégsem lettem depressziós.
Egyik gyerekkori haveromat 18 évesen kibaszták otthonról, mert "már felnőtt". Mégsem lett depressziós.
Osztálytársamat egész életében verte az apja és az egész családot is, mikor az anyja megunta, elhagyta a családot. Ő sem lett depressziós.
De akármikor feljövök erre a tetves oldalra, mindenki depis meg pszichológushoz kajtat megállás nélkül.
Cipőre nem volt pénz nem, hogy pszichológusra mégis megállta mindenki a helyét az életben.
Mit tanácsolok?
Ideje lenne tököt növeszteni a társadalom nagy részének és végre felnőtt ember módjára viselkedni.
Sz*r az élet? Az. Fáj? Igen.
És akkor? Jobb kidobni az egész életedet a hisztizés miatt a picsába vagy teszel valamit és legalább az esélyt megadod annak, hogy jobb lesz?
válasza:El kell sajátítani az életművészetet. Ezt nem tanítják sehol az iskolákban. Minden napból, minden pillanatból ki kell sajtolni a lehető legtöbb élményt, élvezetet, örömet és megelégedést. A Napfény a legjobb eszköz erre, mert a Nap ontja a fényt sajtolás nélkül is és mert a depressziót a napfény hiánya alakítja ki: "A lakosság, különösen az idősek, komoly krónikus D vitaminhiányban szenvednek. Mivel a D vitamin a pajzsmirigyműködésben és az agyi hírvivő molekulák szintézisében is fontos szerepet játszik, hiánya "depressziót" okoz. A téli depresszió egyik oka a fokozott D vitamin hiány, D vitaminra az állapot javul." [link]
A másik fontos tényező a hal. Az ember szeret vízparton üldögélni, lubickolni, a nyári forróságban felüdülni a habokban. A régi korokban a vizeinkben több volt a hal, mint a víz, ezért az emberek temérdek halat fogyasztottak, és eszük ágában sem volt depressziósnak lenni, hanem jókat mulatoztak, kurjantgattak a csárdában a halászlé elfogyasztása után: [link]
Hármas 👍
Tudod kinek szar az élete? Az albínó afrikainak. Mert vadásznak a szerveire. Az Afgán gyereknek, akinek szétlőtték a házát. A covid árváknak. Na most újra, mi a baj?
válasza:Kérdező: A gyógyszerek önmagukban csak tüneti kezelésre alkalmasak, enyhíteni a rossz érzéseket, de mellette szükség van a pszichoterápiára, amivel megkeresitek a problémák gyökereit, mi hol ment félre és helyre teszitek őket, hogy meg tudd oldani a különféle élethelyzeteket, amikben gondot okoznak.
Van, aki erre magától, külső segítség nélkül is képes, ahogy #3-as is írta mennyi olyat ismer, akinek nincsenek depressziós problémái, ezért ők felfogni sem képesek, hogy mi a gondja annak, akinek van. Szemmel láthatóan #3-as nem érti, hogy a depresszió nem csak egyszerű rosszkedv, amin segít a bölcs tanács, hogy szedd össze magad, hanem egy súlyos lelki és fizikai tünetekkel is rendelkező betegség, ami pont azt akadályozza meg, hogy segítség nélkül össze tudd szedni magad. Viszont kezelhető, ha foglalkozol vele. De távolról sem elég csak annyit csinálni, hogy beveszel egy fájdalomcsillapítót és megoldódik a probléma. Ennél sokkal komolyabban kell rajta dolgozni. Megpróbálhatsz szakirodalmat keresni hozzá és egyedül is megismerkedni a hátterével, kezelési módszereivel, amik egy része akár egyedül is segíthet valamennyit, de sokkal hatásosabb lesz, ha szakember személyes felügyelete mellett személyre szabottan dolgozol rajta. Ha egyik szakemberrel nem sikerül haladni és nem érzel változást, akkor keress másik szakembert, akivel jobban érzed, hogy haladtok.
19 évesen még nagyon fiatal vagy, rengeteg idő van előtted az életből. NAGYON nem mindegy, hogy a hátralevő életed hogyan töltöd! Minél előbb elkezded egyenesbe hozni az életedet, annál többet tölthetsz a hátra levő idődből boldogan. Minél tovább halogatod a probléma megoldását, annál több problémát halmozol fel, amikkel egyre nehezebbé válik megküzdened, amikor majd végre rászánod magad.
Ne félj segítséget kérni! Ha nem megfelelő a segítség, ne félj máshoz fordulni vele!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!