Egy tanár fejeben mi mehet végbe, amikor direkt nyilvánosan, ok nélkül megaláz egy 13 éves gyereket? Hogy lehet rajta túllépni?

Szerinted egészséges hogy mindenkinek meg akarsz felelni? Meg az hogy neki? Most a dícsérete kell? Vagy mit szeretnél? Ez szerinted egy helyes út? Mit szeretnél? Levetkőzni neki? Kérlek kérj segítséget!

Az amit ő tett nem méltó egy tanárhoz, az hogy nem tudod elfelejteni az viszont már a te reakciód a dologra, nem az ő tette. Nem hiszem hogy ezen segít ha odamész csúnyákat mondani. Lehet épp válófélben volt, vag yjól megalázták őt is, inkább próbáld elképzelni miért tehetett ilyet...nem is lenne nehéz szerintem, mert épp te is tombolsz és könnyen lehet, ha valami hasonló személybe botlanál mint ő, arra hasonlóan támadnál rá, mint ő anno rád.

Szerintem keresd meg, és mondd meg neki a tutit, vondd kérdőre így felnőttként (ha nem használ az, hogy képzelben elküldöd a halálba). Engem is 13 álcázott meg az akkori osztályfőnök. Belekényszerítette az osztályt a Mikulás ajándékozásba. Én voltam a legszegényebb, minden aprómat összeszedtem, hogy vegyek az osztálytársamnak valamit, az ofő pedig nyilvánosan elhordott, hogy ez kevés, értéken aluli, stb. Az osztálytársnőm tudta a helyzetem, ő utána odajött és elmondta, hogy örül az édességeknek, és hogy mekkora egy paraszt a nő (egy ráncos, láncdohányos, aszott vén múmia volt), még, hogy nem én tehetek a csóróságról 13 évesen (szomorú, hogy a diáktársamnak több esze volt). Osztálytalálkozóra nem mentem, de hallottam, hogy a legnagyszájúbb lány irtóra beolvasott neki, amiért anno a nemlétező szerelmi életünket boncolgatja etikaóra keretében, arról vallatott, kinek ki tetszik az osztályban (engem utált, mert nem voltam hajlandó válaszolni), üldözte azokat, akik rockot hallgattak, családlátogatásra ment a szerinte deviáns tanulókhoz (hozzám is, és ott is makacsul nem voltam hajlandó vele kommunikálni). Én megkaptam az elégtételt, de én karakán, nagyszájú egyéniség vagyok, nekem egy pszichológus tutujgatása nem segített volna. Te ismered magad, ha neked szakember segít, akkor menj, ha nem, akkor viszont be kell neki olvass, mert addig úgy sem nyugszik a lelked.

A pszichológus úgy irányítja a beszélgetést, olyan kérdéseket tesz fel, ami által közelebb visz a megoldáshoz. Külső szemlélőként remélhetőleg jól látja hol akadtál el. Ebben a konkrét esetben abban tudna segíteni neked, hogy tanuld meg elengedni ezt a múltbéli sérelmet. Nem azért mert nincs igazad, hanem mert így csak emészted magad rajta, de a megtörtént eseményen már nem tudsz változtatni. Ha most 10 év után beolvasol neki, akkor sem.

Ki nem szja le, hogy 10 éve mit mondott egy szerencsétlen balfék?

Nyilván nem ez a baj, hogy a tnaárnő ezt mondta akkor anno, hanem hogy azóta, vagy már azelőtt ugyanezt gondolta magáról a kérdező, és azóta is lényegében magával veszekszik, és magának akar megfelelni, de nem sikerül, de legalább kivetíti másokra, hogy nekik akar megfelelni, pedig senki le se szarja, hogy van e alaklja, vagy nincs vag ymi a helyzet ezzel, és még ha bárki foglalkozik is vele, akkor max egy megjegyzés erejéig hogy de csinos lettél....Ez kizárólag a kérdező elméjébne létezik ilyen fontos központi kérdésként, hogy elvárás van e felé