Ez inkább ventillálás lesz, mint kérdés. A 86 éves kontrollmániás anyám teljesen kikészít. Mit tegyek?

Akármit mondok vagy annak az ellenkezőjét, abba beleköt, egész életemben folyamatosan irányítani akart, a saját szorongásaitól vezetve. Bőven felnőtt voltam, mire ellen tudtam állni neki, addig sok olyanba belerángatott, ami hibás döntésnek bizonyult. Most utoljára a 4. oltás miatt zaklat igen agresszíven. Idáig türelmes voltam, abban bízva, hogy van annyi önkontrollja, hogy abbahagyja, de nem. Legszívesebben jó alaposan beolvasnék neki, de azzal szó szerint megölném, ennek a kockázatát nem vállalhatom. Most már úgy csaptam le a telefont, hogy "Két hétig nem szólok hozzád!" Ráadásul pont kettős születésnap is erre az időre esik. Ha nem tartom magam a kijelentésemhez, minden marad a régiben. Ha tartom, totálisan felforgatódik a család nyugalma. A vicc az egészben, hogy én itt minden hasonló esetben teljes kapcsolatmegszüntetést ajánlok, de ez ennyire öreg szülőkkel az életük megrövidítésével lenne egyenértékű. Viszont a saját mentális egészségemet se áldozhatom fel. (A "Ne is törődj vele!" meg a "Hazudj neki" tanácsokkal nem tudok azonosulni, előbbivel azért nem, mert nem az az alkat vagyok, utóbbit meg nem tartom valós, nyugalmat hozó megoldásnak, esetleg még ki is derülhet.)