Éreztétek már teljesen feleslegesnek magatokat?

Sajnos igen, volt ilyen. Bár nekem nem ez volt a fő problémám, szerintem csak a depresszió mellékhatásaként éreztem magam feleslegesnek. Öngyilkos szerencsére nem akartam lenni, annyira nem süllyedt mélyre a dolog, de időnként azt kívántam, hogy bárcsak ne léteznék.

Jártam pszichológushoz is hónapokig, viszont nekem a nagy áttörést az jelentette, hogy tiszta lappal kezdtem (új város, új emberek stb.). Ez adott annyi motivációt, hogy kicsit összekapjam magam és kezdjek el csinálni normálisan dolgokat és ne otthon legyek begubózva és csak az abszolút minimális dolgokat csinálva. Korábban ez nem ment volna, semmi energiám nem volt, fizikailag is rosszul voltam, rosszul aludtam, sokat volt migrénem. Aztán mivel elindultam az úton és jöttek a sikerélmények, folytattam tovább és egyre jobban lettem (persze nem úgy kell elképzelni, hogy pár nap alatt, mert hónapok kellettek, mire beindult és több, mint egy év, mire már úgy tényleg egész jól voltam). És mivel én jobban voltam, elkezdtem nyitni emberek felé, így lettek új barátaim meg néhány családtaggal is szorosabb lett a kapcsolatom.

Azt nem tudom, hogy neked mi segítene, de kell valami lökés, ami kimozdít a mostani helyzetedből. Pszichológust pedig mindenképp ajánlom, mert egyedül baromi nehéz.