Hogy segítsünk egy depressziós (?) barátnak?
Hogy tudunk segíteni annak, aki nem nyitott erre? Évek óta elzárkózik mindenki elől, nincs fix munkahelye, családjával rossz a kapcsolata, párkapcsolata nincs és egyértelműen depressziós (öngyilkossági gondolatokkal). Utóbbit nem mondja ki, de mindig "elfogadó" volt azokkal kapcsolatban, akik ezt látták egyetlen megoldásnak. Harmincas nőről van szó, aki egyébként több diplomás kifejezetten intelligens, féltem őt...
Vallási vonalról hallani sem akar (van mélyen hívő barátunk elutasítja), nagyon nehezen vonható be bármilyen programba tehát "kizökkenteni" sem egyszerű.Orvoshoz/ szakemberhez magától nem fordul így mi a barátok sem tudunk mit tenni.
Kérlek ne azt írjátok akkor "ennyi" , mert a barátok nem azért vannak tétlen nézzék ahogy leépül valaki, de megoldást nem találok. Volt valaki hasonló helyzetben? Megköszönném a saját tapasztalatokat.
"szakemberhez magától nem fordul így mi a barátok sem tudunk mit tenni."
megválaszoltad a kérdést, nem tudtok vele mit csinálni, ha neki ez jó hát csinálja.
Nem tartoztok érte felelősséggel ha ő sem akar segíteni saját magának.
#1
Sajnálom...
Mondanám írj rám segítek, de látod nála sem tudok. Teljesen tehetetlennek érzem magam.
Olvastam millió könyvet a témában és igazából azt látom ha ő - ti nem akar(tok) változást nincs mit tenni, de ez nekünk barátoknak is nagyon nehéz.
Én nem szeretném ha úgy végezné, mint az a férfi aki kiugrott Budán a panelházból ( aki a 2 gyerekes anyára esett), de nagyon arra tart. Semmi nem érdekli, kilátástalannak lát mindent és amiért extrán izgulok, hogy már nem is beszél róla annyit mint régebben. Teljes közömbösség jellemzi a barátnőmet...te ki tudnál fejteni mi segítene? Vagy mit éreznél annak?
#3
Ezzel tisztában vagyok, de ahogy írtam pont az a baj nem nyitott rá. Évek óta próbálunk segíteni és pont az a baj, hogy úgy látom annyira sem nyitott mint eddig ( már szinte mindennel kapcsolatban közömbös, ami rémisztőbb mint amikor " csak" negatív volt).
Egyetemen tanultam egy évig pszichológiát ( de nem ezen a szakon végeztem) pont ezért érzem azt nagyon rossz irányba halad. :(
Köszönöm szépen azért, hogy írtál.
#6
Köszönöm a soraidat.
Nagyon el vagyok keseredve, de valahol mélyen én magam is látom ez így van...ezért próbálok megoldást találni, de egyszerűen helyette nem tudok lépni. Ez nem "tini-depi", nem "felfújt" valami, de ha ő nem nyitott úgy érzem tehetetlen vagyok.
Én gyszert szedek, terápiára járok. Állapotom változó. Sokszor (súlyos depresszióban) az segít, ha megértik a barátaim, hogy nem vagyok képes kimozdulni, néha még telefont sem felvenni. Közepes depinél közös program jót tesz.
Nagyon nagyon rossz állapotban segít, ha valaki vesz ételt. Amikor nem voltam erre sem képes, akkor veszélyesen sovány voltam. 2 hétig falat kapartam az éhségtől. Majd elmúlt és hetekig nem ettem, max 1 joghurtot vagy fél tányér leves levét/nap. Kávé tartotta fenn a vércukor szintem. Sírtam a látványomtól. Kérésemre családtag becsomagolt, taxival vitetett kórházba.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!