Jártál valaha pszichoterápiára?

Életvezetési gondok és emiatti szorongás miatt jártam. Az első először picit segített, de utána belehajszolt egy helytelen döntésbe. Emellett sokszor majdhogynem csak bólogatott és nagyon a pénzre ment.

A második segített kijönni abból az élethelyzetből, amibe az első vitt bele.

Fenti (10/11) megállapításom Rihmer proftól származik. Szakirodalomban is ez áll. Ezek szerint senki nem hisz itt a szakmai megállapításban.

Biokémiai eredetűre gyógyszer jó, gondok okozta depresszióra terápia.

Téli depresszión nem sokat segít a terápia. Mi a gond? Nincs külső komolyabb gond. Az a gond, h alig tudok járni, nem tudok gondolkodni.

Volt, h ültem (katatónhoz közeli állapotban). Gondolkodtam, h hogyan kell járni. Láb emel. Előrerak. Másik láb. Utcán 100 méter gyaloglás után egy helyben állás. 5 perc múlva leesik, h állok. Gondolkodok. Járni kell, előre. Munkahelyen gondolkodok, h mit kezdjek a fekete képernyővel. Rájövök, h be kell kapcsolni. Mindig délelőtt mélyebb. Ezek fokozatosan feloszlanak, de nem teljesen.

Van akinek még súlyosabb. Katatón. Vagy még wc-re sem tud menni a depresszió miatt. Láttam ilyet. Infúziós antidepit kapott.

Nyáron hipomán epizódom van.

Nincs kevesebb gond. Pont annyi, mint télen.

Terápián mit lehet ezzel kezdeni? Tanuljak meg lassan beszélni, elszomorodni, fáradèkony lenni?

Nem a személyiségem, gondolkodásom változik meg minden télen és minden nyáron.

Kétirányba lengek ki.

Támogató jelleggel lehet jó a terápia. Amikor már automatikus funkciókon (mint a járás) gondolkodni kell, évszakhoz kötött, endogén depresszióm van, akkor arra gyógyszer tud hatni.

Volt olyan is, h orvosom szerint túl kevés volt a szerotininom ahhoz, h SSRI, azaz visszavételgátlónek legyen mit visszavenni. Nem azért mondta mert gyógyszert felírogató beállítottságú. Pszichoterápiát helyezi mindig előtérbe, ahol, amire lehet.

De: lehet enyhébb depresszióm, közepes, akár súlyos depresszióm is valamilyen komolyabb gondra reagálva. Ilyenkor ezt meg tudom nevezni. Ez exogén.

Erre terápia való.

Bipolos (nálam szezonális mintázatú) depresszióm endogén. A depis része is.

Egyéb tüneteim mind olyanok amire jó a terápia. Ezért járok sok éve.

Van egy orvosi fórum. Ott is boncolgatják orvosok, h mikor érdemes adni gyógyszert. Ugyanarra jutottak, mint amit írtam.

Folytatás:

Jelenleg is pszichoterápiás képzettségű orvosom van. Terápiát is tart, heti 1x50 perc. Gyógyszert is ad. Öngyilkossági szándék esetén hívható. Tavaly télen végelgyengülést érezve úgy éreztem, h jobb volna bedőlni fejjel előre a metró elé. Vagy minden gyógyszert bevenni egy erdőben. Lehet csak végtagot vesztenék metró elé ugrással. Hosszú ideje tartó halálvágy előzte meg. Aznap mentőt hívtam.

Jól mondta Rihmer prof. A depresszió hangulati és energetikai betegség.

Hipománban el sem fogy. Futni vágyok.

Télen nem megy még a járás sem.

Kieg:

Exogén átmehet endogénba.

Az újabb kutatások szerint (Lelki egészség fórum, ahol orvosok beszélgetnek) súlyos depinél hat a gyógyszer, néha közepesnél is. Placebóhstás is lehet. A súlyosak szoktak főleg endogének vagy részben azok lenni.

Rihmer prof és sok másik orvos (Lelki Egészség Fórum - orvosok fóruma) véleménye ez.

Féltem, h hosszabb írás elszáll. Sokszor volt ilyen. Ezért írtam részletekben. Nem betegség tünete.

Bipoláris depresszió megállapítandó mert gyógyszeres kezelése más, mint a sima depressziónak. Sima depressziós kezelés akár ronthat is rajta. Tapasztaltam is a rontást, amíg a bipolos tüneteket nem ismerte fel más orvos. Jelenlegi kezelésem javít rajta. Pl nincs hipomán és kevert fázisom 1,5 éve. Előtte kb 2-4 x volt/év.

Leírt megállapításaim edukációs jellegű terápián tanultakkal is egyezik. A terápiám csak kis részben irányul edukációra.

Betegnek/kliensnek is fontos tudni,hogy milyen fázisa van. Hasznos felismerni a korai figyelmeztető tüneteket. Epizód váltásnál módosítani kell a gyógyszeren. Pl hipomán fázisnál ellenjavallt az antidepresszáns. Más esetben hangulatstabilizáló vagy antipszichotikum mellett adható antidepresszáns. Ez a bipoláris kezelés szakmai protokolljában is le van írva.

Más tüneteim, személyiségem nem passzintható diagnózisba. Főként ezekkel foglalkozunk terápián

Orvosom szerint nem mindig lehet jól diagnózist ráhúzni valamire. (Bipolt lehet esetemben) Nem tudtak eddig olyan diagnosztikai kritériumokat kreálni, ami minden esetben lefedi valaki tünetét.

Dr. Ratkóczi Évától idézek. Képzettsége: pszichiáter, pszichoterapeuta.

"Egyébként az valóban kiderítetlen, hogy mibĹ‘l adódik a gyógyszerek súlyos depressziókra való hatékonysága szemben az enyhe-közepessel. Én csak azt tudom elképzelni, hogy a súlyos depressziókkal együtt járó biokémiai zavarban van a dolog nyitja, arra hatnak a gyógyszerek, a lelki eredetĹą problémákra viszont nem. Igaz, hogy az enyhe-közepesek közt is vannak endogének, de a többségük feltehetĹ‘en nem az. Egyénileg mindannyian találkozunk néha gyógyszerre reagáló enyhe-közepes depressziókkal (lehet, hogy ezek az endogének), többségük viszont az én tapasztalatom szerint is inkább reagál a pszichoterápiára. A súlyosak többsége viszont egészen biztos, hogy endogén, ezért várható, hogy rájuk nagyobb arányban hassanak a gyógyszerek. Lehet az is, hogy a nagyon súlyos depressziókban, bármilyen eredetĹąek is, létrejönnek az endogénhez hasonló biokémiai zavarok. Nincs több ötletem, csak javaslatom (ha engem kérdeznének) a kutatóknak számára, hogy DSM dg.-ok helyett egy Kielholz szerĹą rendszer szerinti felosztás alapján ismételjék meg a kutatást. Ehhez persze nagyon alapos tünetelemzés és anamnézisfelvétel kellene, amirĹ‘l a DSM leszoktatta már a fiatalabbakat. (Biztos nem mindenkit, tényleg ne általánosítsunk.) R.É."

Előző válaszadó.