Ha pszichésen beteg felnőtt van a családban, akkor mit lehet tenni? (Részletek lent ⬇)

"Rém egyszerű minden", mint te is utolsó. Nem értem miért kell erőszakoskodni. Megírta a kérdező, hogy itt nem szeretné leírni. Pont, ennyi. Empátia....

Sajnos én tudom, hogy nem tudnék rá válaszolni privátban, igy nem írom azt, hogy írj kérdező, de remélem hogy tálaltok rá valami megoldást. Az a baj, hogy annyira nincs egészségügyi ellátórendszer hogy senkitől nem tudsz segítségét kérni/támogatást kapni. Sorra derül ki, hogy sok helyen csak leszedálják a betegeket, még alapítványoknál is, aztán hagyják hagy csurogjon a nyáluk. Nem gondolom, hogy ezt a XXI. sz.-ban gyógyításnak lehetne nevezni. Borzasztó. Ha esetleg kihívnátok rá a mentőt, hiába viszik be, visszahozzák és igen, sokaknak nincs betegségtudatuk. Szerintem a probléma ott kezdődik, hogy nincs egy arra érdemleg intézmény, ahol az ilyen sérülteket is, komoly szaktudással nem csak megőrzéssel fogadnák. :(((

Konkrétumok ismerete nélkül annyit tudok javasolni, hogyha van bármilyen tünete/gondja, ami őt zavarja (pl alvásgond), azzal talán rávehető, hogy orvoshoz menjen. Az orvosnak pedig elmondhatod (tudta nélkül), hogy milyen más gondok vannak vele.

Vagy háziorvosnak szólni lehet. Ha bármi miatt odamegy, kikérdezhetí és talán továbbküldi.

(Skizofrén ismerősömet alvásgondja kezelése céljából tudták orvoshoz küldeni, aki bizalmat épített ki, elfogadta a skizóra való gyógyszereket is)

12-es. Azt írta, hogy itt nem szeretné leírni, de privátban ok neki.

Ezért írtam, hogy írjon privit, hátha konkrétabb ismerettel tudok ajánlani valamit.

Ha személyiségzavaros a családtag azon gypgyszer nem sokat segít. Súlyosabb esetekben több év pszichoterápia kellhet.

Betegség esetén hol jobban, hol kevésbé hat a gyógyszer, de lehetnek olyan mellékhatások, amik nagyon zavaróak, nemcsak a betegnek, hanem a családtagoknak is.

Pl nekem adtak olyat, amitől nagy ingerlékeny voltam, mégis arra dőlt a mérleg, hogy inkább ez, mint a súlyos depresszió halálvággyal.