Ha állandóan szorongok itthon és depressziós vagyok, akkor menjek el külföldre? Vagy ott se lesz jobb?

Ha a család az oka, javulhat. Ha nem, komolyan mondom. Nem egyszerű, de pszichológus.

Nos, nekem itthon kezdődött a pánikrohamom, kimentem külföldre, aztán ott meg elvitt a mentő 220-as vérnyomással :D Szóval nekem aztán nem javított semmit.

Ha van rendes végzettséged, beszélsz nyelvet, lenne hol laknod és lenne munkád, menj. De igen, pszichoterápia nem ártana. Illetve azért válogasd meg, hova mész. Attól, mert nyugat (?), még nem lesz maga a paradicsom.

Életem legelső és egyik legnagyobb panikorohamat külföldön kaptam..senki nm segített, vhogy hazajöttem de teljesen kivoltam. De sokat tanultam akkor tok egyedül. Ha mész akkor tuti helyre menj és legalább 2honapnyi pénzt és ha gebasz van repjegyre külön elrakni penzt.azota voltam máshol is külföldön,és a problémáim ott is előjöttek.de mindenki máshogy éli meg.tervezd meg jól a kiutad és ha nem ok,gyere vissza.ennyi.kozben lesz időd az életeden gondolkozni.

meguntam, kijöttem európába inkább. nem a bébiszittered lesz, nem oldja meg a problémáidat, nincs tündérpor és varázsigére elszálló gondok, de én pl átalszom az éjszakát három éve. meg úgy érzem végre kapok levegőt. ha visszamegyek a szülővárosomba, nem tudok végigmenni a forgalmas belvároson, nem tudok egy kávét rendelni anélkül, hogy elrontanám és kínos helyzetbe kerülnék, nem sminkelek és kapucnim van, hogy rám se nézzenek. itthon az új városomban összehaverkodok a taxissal abban a tíz percben, amíg eljutok innen oda, lett saját stílusom, hozzá merek szólni az emberekhez. megváltoztat. lehet hogy jófele, lehet hogy nemjófele. bár az is kérdés, egyből a saját hazádba érkezel-e, vagy keresgélned kell egy sort mire otthonra találsz. nekem szerencsém volt, én elsőre hazaértem.

Alpok, és maradjunk ennyiben. (bocsi de ennél közelebbit nem kapsz, más se kapott.)