Miért van az, hogy az iskolában állandóan beszélek, nevetek, az egész osztályt szórakoztatom órán, otthon meg olyan, mintha depressziós lennék?

Az iskolában nagyon sokat beszélek, ökörködök az osztálytársaimmal, órán vicces dolgokat kiabálok be, amin nevet az osztály nagy része, elég sokan bírnak, azt mondják nagy forma vagyok, viszont otthon valamiért nagyon csendes vagyok, a szüleim már azt hiszik depressziós vagyok, mert alig beszélek, általában ha mondanak valamit azokra is csak egy szavas válaszokat adok, mert olyan, mintha nehezemre esne a beszéd, vagy nem tudom. A hangom is valamiért olyan, mintha szomorú lennék, pedig semmi ilyen bajom nincs. De egyszerűen otthon nem tudok beszélni a szüleimmel, apukám például el sem hiszi, hogy ilyen vagyok az iskolában. Azt hiszi, hogy én vagyok a kiközösített csendes gyerek, aki egyedül ül egy sarokban. Mármint ezt így nem mondta ki, de kb. ezt gondondolja rólam. Ez miért lehet, hogy otthon ilyen vagyok? Egyébként néha olyan 1-2 havonta egyszer szokott olyanom lenni, hogy ilyen depresszió szerű valami rámjön estére, és szomorúan fekszek az ágyon, de reggelre el szokott múlni. 16/F