Pszichoszomatikus mellkasfájdalmam van a magány miatt. Mit tehetnék?

Nincsenek barátaim, sem barátnőm (ez utóbbi még nem volt egyáltalán). Közösségbe járok, de ott nem tudok megnyílni barátokat szerezni.

Most az aggaszt a legjobban, hogy 23 évesen már idős vagyok a barátnő szerzéshez, mert elijeszti a lányokat, hogy nem volt még kapcsolatom.

Kérlek ne írjatok olyanokat, hogy szerezzek barátokat meg barátnőt, mert nem fog menni. Különben is már nekem is az eszembe jutott.

És ne is ajánlgassátok hogy szívesen megismernétek, mert ezek a dolgok csak pár levél erejéig tartanak. Ezt már tapasztaltam.

Legutóbb tavasszal volt ilyen szúró fájdalom a mellkasomban, amikor szintén mély ponton voltam és teljes kétségbeesés uralkodott el rajtam.

Szerintetek mit tehetnék ami enyhíti ezt a fájdalmat? Alkoholt már próbáltam, de nem szeretném újra. A dokikat meg már meguntam, nincs kedvem újra kezdeni.

Hiába próbálom magam lekötni valamivel szabadidőmbe nem tudok rá koncentrálni a kétségbeesés miatt.

Eddig szívesen sétáltam, de már csak rosszul érzem magam, mert látom hogy mindenki más teljes életet él.