A neurotipikusok ragaszkodnak ahhoz, hogy minden úgy jó, ahogy ők csinálják?

Gondolom, minden neurotipikus személyt személyesen ismersz, abból vontad le ezt a "következtetést", muhaha.

---

Melyik szereplőben ismersz magadra, kedves Kérdező?

Megy a vadász az erdőben, egyszer csak meglát egy barlangot. Belő kettőt, kis idő múlva sértetlenül kijön a medve

-Ejnye vadász, megpróbáltál megölni. Ezt egy módon úszhatod meg, ha lesz*psz.

A vadász nem tud mit tenni, megteszi amit a medve kért. Másnap megint elmegy a barlanghoz, ezúttal egy géppisztollyal. Beleereszt egy sorozatot, kis idő múlva sértetlenül kijön a medve

-Ejnye vadász, megint megpróbáltál megölni. Ezt egy módon úszhatod meg, ha lesz*psz.

Hát a vadász megint megteszi, hogy mentse az életét. Harmadnap már semmit sem bíz a véletlenre, teljesen felfegyverkezve megy a barlanghoz. Beereszt 3 rakétát. Hatalmas dörrenés, a barlang teljesen összeomlik, óriási porfelhő.A vadász már épp elégedetten indulni készül, mikor a romok alól sértetlenül előmászik a medve a vállát porolgatva

-Vadász, vadász te sz*pni jársz ide...

Kedves Kérdező, ahogy elolvastam a kérdésed, a válaszokat és a kommentjeidet, nekem feltűnt, hogy kommunikációs hibát kommunikációs hibára halmozol.

Neked nem?

Én sem vagyok neurotipikus, de nem is az autizmus a diagnózisom.

Véleményem szerint a neurotipikusoknak van egy közös nyelvük, amit csak ők beszélnek, és elvárják, hogy mindenki más is azt beszélje. Nagyon gyorsan észlelik, ha valaki nem így tesz.

Engem leginkább a kritikára való túlérzékenységük, a dicséretre való túlzott igényük idegesít. Illetve az, hogy gyakran előbb cselekednek, minthogy előtte alaposan végig gondolták volna a következményeket. Ennél már csak az rosszabb, amikor nyavalyognak és panaszkodnak is a sz*r döntéseik után.

Egy dolgot tehetünk, megtanulunk beilleszkedni, azaz felvesszük a környezetükben azt a magatartást (vagy maszkot), amit elvárnak tőlünk, és ha lehet, kerüljük a kapcsolódást. Persze, mindenki más, és el tudom képzelni, hogy egyesek igénylik a szocializálódást, számomra viszont nagyon kimerítő lett egy idő után a folyamatos maszkolás (ezért is vagyok többet egyedül). Szerencsémre van pár ember a környezetemben, akikkel jól érzem magam, és többet mutathatok önmagamból.

Még annyit hozzáfűznék, hogy nem ők a rosszak, az önzők, az egoisták, hanem mi vagyunk másak, és ők sem beszélik a mi nyelvünket, de mivel ők vannak többségben, a beilleszkedésnél többet nem tehetünk.

Kérdező, te nem aspergeres vagy, hanem hétköznapi nevén idegbolond. Ez persze nem egy BNO-kód. Annyira tele vagy stresszel, hogy már nem tudod kezelni a feszültséget, a szorongást. Rajtad az a fajta adaptálódás, amit a 00:16-kor íródott válasz adója írt, is csak átmenetileg segítene. Kezelésre (kognitív terápia) és stresszoldó módszerekre van szükséged, mielőtt (ön)destruktivitásba fordulna a bajod. Valamint javaslom, hogy a saját érdekedben tanulj meg elfogadhatóan kommunikálni másokkal.

Üdvözlettel egy neurotipikus.

Kedves Kérdező,

az a diagnózis, hogy asperegeres lennél, honnan származik? Öndiagnózis, vagy szakember mondta?

08:56-os vagyok

Köszönöm a kiegészítést.

Az öndiagnózisod hibás.

"Az Asperger-szindrómára – az egyéb autizmusspektrumhoz[9] tartozó állapotokkal ellentétben – jellemző a normális ütemű nyelvi fejlődés, és gyakran átlagos vagy annál magasabb intelligenciaszinttel párosul. A viselkedészavaros értelmi zavart, nyelvi zavart nem mutat, kisgyerekkorban nem volt fejlődési késése a nyelv elsajátításában, valamint elboldogul az alapvető társas interakciókban, azaz vannak mindennapi kommunikációs készségei. A DSM-IV szerint a normál, vagy annál magasabb intelligencia diagnosztikai kritérium. Mindezek miatt felismerése is nehezebb, egyes becslések szerint az esetek 30-50%-át nem diagnosztizálják. Számos Asperger-szindrómás magától is képes felismerni azokat a dolgokat, amikben eltér a többi embertől, megtanulja leküzdeni hátrányait, és képes beilleszkedni a társadalomba akár anélkül is, hogy tudná magáról, hogy Asperger-szindrómás."

A te tüneteid közepes fokú szociális fóbiát mutatnak, és az intelligenciád átlag alatti (nem voltál képes átfogalmazni a kérdésedet úgy, hogy megfeleljenek a tudományos elvárásoknak.) A kommunikációs készségeid jelenleg gyengék (már ha idősebb vagy 12 évesnél. Tudod, komoly ember nem trágárkodik nyilvánosan feleslegesen). Azokat is agresszáltad verbálisan, akik téged nem, hanem csak önkorrekcióra kértek. Az ősbizamad is sérült, sajnos ez is nyilvánvaló. A kérdésedre adott kommentjeidből kiderül, hogy csak önigazolást keresel, nem valódi válaszokat vársz. Még belinkelhetném Tringer és Beck kognitív torzítások listáját, de nem teszem -a lista elovasása nem változtatna a hozzálláásodon. Még nem vagy kész a szembesülésre.

Javaslom, keress fel egy pszichológust megalapozott diagnózisért.