Lelkileg teljesen roncsnak érzem magam. Mit tudnátok tanácsolni?

Azért ide írom , mert senkinek nem tudom leírni.

Olyan ember vagyok , aki mindenkinek önzetlenül segít mindenben, és megbíznak bennem.A legjobb tanácsokat én adom,minden dologban,és nagyon sok személyt segítettem át a nehéz időszakán.

Viszont én senkiben nemtudok megbízni,és nem is szeretek másokat az én problémáimmal zaklatni, mert ott a fejemben hogy őket ez nem érdekli.

És én tényleg szívesen segítek mindenkinek,viszont úgy érzem magam,mintha évek óta más terhét cipelném,és átveszem a fájdalmát.

Erősnek érzem magam , de valahogy mégis egy lelki roncsnak.

Teljesen depresszióra utaló tüneteim vannak,és felismerem , de úgy oka nincs. És ez kiskoromtól kezdve így van.

A családomat nem nagyon érdeklem, ha próbálnám elmondani a problémáimat, kiröhögnek , és nem vesznek komolyan.

Teljesen más személyiséget mutatok másoknak , ami erős , boldog viszont az igazi személyem ennek az ellentetje.

Jól tanulok,és szorgalmas vagyok egy jobb élet reményében, próbáloo arra koncentrálni hogy idővel minden jobb lesz,de csak magamat hazudtolom meg, mert egyre rosszabb.

Illetve amit nemrég ismertem fel, hogy kicsit érzelmi mazochista vagyok, ami az után amit írtam furán hangzik,mivel arról írtam hogy mennyire nem vagyok jól lelkileg, de valahogy mindig jó érzés tölt el mikor sírok, szomorú vagyok.

Ezt nehéz elmagyarázni,de nem tudom jobban.

Volt valaki ilyen helyzetben , és ha igen , mit tett hogy a helyzete jobb legyen?

Elnézést, ha valahol érthetetlenül fogalmaztam.

Pszichológushoz nemtudok menni.

16/L