Milyen volt felnőni nárcisztikus szociopata szülők mellett? Hogyan alakult az életed?

Nem tudom, nem ilyenek voltak a szüleim.

Mi a kérdés?

Milyen lenne? Jó? nyilván nem. Sz*r.

Semmilyen, az életem semleges. Szociális hálóm nincs, mert fontosabb volt a látszat, mint az igazi kapcsolatok.

Csatlakozom. Nagyon vonzó, nagyon jóképű férfiként sem vagyok képes barátnőt találni, de barátokat sem nagyon. Pillanatok alatt elbűvölőm az embereket, hogy aztán mindig elijesszem őket a bennem lakó valóban félelmetes démonnal. Sok, sok évig abban a hitben éltem, hogy csúnya vagyok. Hosszú terápia után ismertem csak fel, hogy mi a valódi probléma.

Anyámékkal a kapcsolatom? Nos, az a nő érte el nálam, hogy megértsem, hogy vannak bűnök és vannak emberek, akiknek soha, semmilyen körülmények között nem bocsátunk meg. Elvarrtam minden érzelmi szálat, de kapcsolatot tartok. Ugyanakkor, ha egy nap felhívnának, hogy elhunyt, előbb gondolnék a temetési költségekre, mint a veszteségre. Hogy őszinte legyek, nem érintene meg különösebben később sem.