Hogyan hatna egy baba nyelvi fejlődésére, ha olyan nyelvű zenéket hallgatna, amit a szülei nem beszélnek?

Kb. semmilyen hatással nem lesz egy csecsemő későbbi nyevtudására a zene nyelve.

Babákkal inkább lassú, akusztikus, nyugis, harmonikus zenéket érdemes hallgatni, jellemzően klasszikusokat. A legjobb, ha anyuka énekel sok szép gyerekdalt, igazából az való nekik.

(Tudom, mindjárt kapom hogy "az én babám progmetálon / technón nőtt fel, mégis jó ember lett", de hát mindenki igyekszik eltusolni és kimagyarázni a hülyeségeit.)

A beszéd lényege, hogy a természetes megfigyelhető környezet jelenségeihez, azokkal többnyire közvetlenül nem összefüggő (hang) jeleket használ azok azonosítására.

A beszéd tanulása során tehát, a gyeremekben az adott helyzet megtapasztalása során kapcsolat jön létre a jelenségek/dolgok és a ( szüleitől) hallott "beszéd"hangok között.

Az ismétlődő, enyéhn különböző helyzetekben ismételten találkozik a "beszéd"hangok és a jelenségek összefüggéseivel.

Hanghordozóról lejátszott zene/ének hallgatása során, jellemzően semmi hasnoló helyzet nem adódik.

A hangképző szerveinek használatában azonban fejlődhet. Ezek szélesebbkörű használata, azaz nagyobb hangkészlet megszólaltatásának "megtanulsára", begyakorlására csak bizonyos korig igazi szabadsága. A nyelvek jellemzően a szóban forgó hangkészletekben is különböznek.

Tehát ha mondjuk tíz éves kora előtt a gyeremeknek van lehetősége mondjuk francia kiejtést utánozni, akkor a kiejtése sokkal jobb lesz, mind annak valaha lehet, aki csak hűsz éves kora után kezd el franciául tanulni.

Persze ez a hangképzési képesség aztán más nyelvek esetén is hasznára válik.

A rendszeres hangképzés a gyermekkori testi fejlődés közben ráadásul kihat a henképzéstben részt vevő szervek jelődésére is. Gondolok itt pl. arra, hogy az arcszerkezet kicsit más lesz...