Szerintetek normális az, hogy öngyilkos gondolatokkal küzdök?
Több éve nem bírom elvégezni a főiskolát, de már megbántam, hogy belekezdtem.
Beteg családtagok (szellemi fogyatékos testvér)
Közutálat tárgya lettem...(ezt nem részletezném, a lényeg, hogy utálnak.)
Tehetlenség érzése nap, mint nap.
Belefáradtam ebbe az örökös harcba.
Múltkor leültem összegyűjteni a gondolataimat és egyszerűen nem tudtam megfogalmazni azt, hogy mi a f*szomat szeretnék az élettől.
Azért az nagyon nem mindegy hogy miért utálnak.
A szellemi fogyatékos testvéredhez nincs sok közöd, ha nagyjából el tudja látni magát, elég szeretni.
Amúgy nem normális dolog, de nagyon gyakori.
Uh. És milyen körben terjed ez, kik között?
Azért ez szörnyű lehet, ilyen tehetetlenségben lenni. Ajánlom hogy keress fel egy pszichológust, van tb alapon is, én is járok.
A tehetetlenség a legrosszabb....
Azt se tudom mit tegyek.
Nem merem leírni, mert sok embert érint és nagyon összetett. Ha megvédem magam, akkor veszélybe sodorok egy olyan embert, akit nem akarok. De ha nem védem meg magam, akkor idegileg tönkremegyek. Ha a másik embert nem védem meg, akkor ő fog tönkremenni, abba is belehalok.
Ha kilépek az életből, akkor a szüleim fognak tönkremenni.
Tegnap gondolkoztam azon, hogy szakemberhez megyek, de az előző terapeutám elárult. Elmondta a titkaimat.
Esküszöm ha nem velem történik, akkor el sem hiszem......
Azóta rosszul vagyok az ilyen helyektől, bár én is hibás vagyok, hogy mindent elmondtam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!