Mi a baj velem? Nem tudok uralkodni a gondolataimon?
19 éves vagyok, ha minden jól megy, sikeresen leérettségiztem. Ezzel együtt azonban iszonyatosan elkezdtem szorongani.
Mivel egyetemre jelentkeztem, ősszel már el kell költöznöm itthonról. Akármennyire is gáz, nagyon félek tőle, nem akarok elköltözni a szüleimtől, túlságosan kötődöm hozzájuk. Ha belegondolok, hogy hamarosan el kell költöznöm, a sírás kerülget. Nagyon önállótlannak érzem magam, hogy fogok boldogulni fél év múlva a nagyvárosban egyedül?
Az egyetemtől is tartok. Félek, hogy nem fogom bírni. Félek a teljesen új helyzettől, attól tartok nem fogok tudni megbírkózni vele…
Körülöttem mindenki olyan talpraesettnek, életrevalónak tűnik. Erre itt vagyok én, aki csak otthon szeret ülni, alig ért valamihez, nem is érdekel nagyon semmi. Pedig vannak barátaim, szoktunk menni ide-oda, de miután hazaérek mindig az van bennem, hogy én ezt nem is élveztem.. ez nem az én világom.. pedig erről szól az élet, a barátokról, programokról, élményekről.
Olyan mértékben szorongok, hogy az már testi tünetekben is megmutatkozik, folyamatosan hányingerem van, azt sem tudom hol vagyok.
Mi a baj velem? Hogyan tudnék változtatni? Néha úgy érzem hogy meg fogok őrülni…
válasza:Én is most érettségiztem. Nyáron leszek 19. Figyu nyugodjál már le. Költözz össze haverokkal, egyetemen jol beosztod az idod, tanulsz faszan. Egyebkent meg mentek deákra nőzni, és majd viszed fel magadhoz a csajokat. Én sem szeretem ellatni onmagam. Valszeg mireliten fogok élni, meg kiflin, dehát most ez van figyelj. Majd felnovunk. Emiatt ne szorongj, ne gondolj a jovore, jelenben elj es azt elvezd ki assszondom.
Most meg igyal meg egy sört, jo ejt.
válasza:xDD, bocs szar a humorom, de ezt nézd meg. Jo tanacs!
válasza: válasza: válasza:Én is most érettségiztem és én is parázok hogy mi lesz szeptembertől. De valahogy muszáj lesz. Tudom milyen rossz én is félek a változásokról meg az új helyzetektől,de hidd el ha oda kerülsz nagyon jó lesz. Én legalább is ezzel nyugtatom magam. Meg hétvégén úgy is jössz haza láthatod a szüleidet, van videohivás is, mindent megtudtok beszélni telon is.
Ne aggódj nem vagy egyedül! :)
Köszönöm a válaszaitokat, tanácsaitokat. Igyekszem fejleszteni magamon. Ma már valamivel nyugodtabb vagyok. Az a baj, hogy ezek a gondolatok szakaszosan törnek rám. Van amikor semmi bajom, van amikor pedig csak ezeken pörgetem magam.
A szüleim pedig nem neveltek burokban, csupán ilyen kis szerencsétlen a személyiségem, erről ők nem tehetnek.
válasza:Szerintem egy picit túl reagálod a dolgot.
Ez lehet attól is hogy így érzel, hogy az érzés milyen gondolatokat szül benned.
Én ilyenkor azt szoktam csinálni, hogy mással foglalkozok és akkor nem gondolkodok ezen. Valami ami figyelmet igényel, beszélgess valakivel(főleg aki talán hasonló helyzetben van) olvass, filmezz ilyesmi.
Lehet sportolni is csak azért hogy kicsit jobban érezd magad. Velem van hogy este sokat ülök a szobámban a gép előtt és kicsit olyan szomorkás hangulatom lesz. De a sport segít rajta. Lehet hogy csak az önbizalmodon kellene javítani, erre elég az is hogy pl. sétáltatod a kutyát és megpróbálod jobban megnevelni és akkor érzed hogy "na, milyen jó vagyok ebben!" Vagy csinálj akármit amihez épp kedved van. Nem kell azon gondolkodni, hogy mi lesz veled, csak valami apróságra, amit szeretsz csinálni.
Ezek csak ilyen ötletek, azt csinálsz, amit akarsz.
válasza:Nem rolad beszelek kerdezo...
Elso vagyok am
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!