Megélni a jelent a jövő miatti aggódás helyett?

Meg lehet. Legalábbis időszakosan. A meditáció is jó, illetve figyelni kell amikor elkalandozik az elme - és vissza hozni magunkat az aktuális "jelen"be. Minél többet szórakozunk ezzel (minél többféle helyzetben törekszünk rá) annál inkább javul az "átlag" időtartam - amikor simán át tudjuk élni az épp aktuális pillanatot.

Viszont saját tapasztalatom az hogy a tudat sajnos vissza alakítja magát. Tehát ha nem gyakorlunk napi szinten, akkor az elért "jelenlét" állapot csökken - a gondolatok újra elvisznek az álomvilágba/képzelgések felé.

Igazából én már több mint 10 éve gyakorlok egyénileg meditációt. Ez egy soha véget nem érő harcnak tűnik számomra. Mégis ha abba hagyom érezhetően gázosabb lesz az életem. Régen hittem abban hogy elérek majd valamiféle megvilágosodást, vagy egy olyan pontot ahonnan már egykönnyen nem tud vissza-alakulni a tudat - de mára már nem hiszem hogy én ilyen szintet el tudnék érni.

Talán vannak nagy mesterek akik nagyon sokat gyakorolnak, és elérnek valamit. Talán van akiknek sikerül legyőzni az egót, a kivetítéseket, ezt a belső zsarnok hangot a fejünkben. Ki tudja?

Ha rövid időre sikerül, akkor elvileg hosszabb távon is sikerülhet. Talán csak gyakorlás kérdése az egész :)

Igen, erről beszélt Jézus:

" Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felől; mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolgai felől. Elég minden napnak a maga baja."

Vagyis az Istenbe vetett hittel is el lehet érni ezt az állapotot.

Ezt írja a zsoltáros (nyugodt alvás titka):

" 3,6 Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.

3,7 Nem félek sok ezernyi néptől sem, a mely köröskörül felállott ellenem. "