Hogyan lehet feldolgozni a bűntudatot, amiért hazudok a pszichológusomnak?

Tudatalatt szerintem attól félsz, hogy veled is megtörténhet, hogy "lecserél" egy másik kliensre, miután te ezt megtetted a pszichológussal, ez hátráltat abban, hogy elmond neki, az elhagyatástól való félelem.

Ezek a dolgok pl. eredhetnek abból, hogy kicsinek is "bűnösnek" érezted magad azért, hogy az egyik szülődet jobban szeretted, mint a másikat, vagy ők voltak nagyon viharos, seveledsenélküled kapcsolatban (ettől függetlenül fogalmam nincs sem a hátteredről, sem a családodról, sem a mostani problémádról, főleg nem szeretném osztani az észt így ismeretlenül, az interneten keresztül, csak arra szeretnék rávilágítani, hogy egyáltalán nem kell rosszul érezned magad olyan dolgok miatt, amik miatt most ezt teszed, ez se nem feladatod, se nem kötelességed, se nem véd meg semmilyen rossztól.)

Nyugodtan elmondhatod neki, a miérteket is, és az érzéseidet is ezzel kapcsolatban. Amíg ez nem történik meg, csak rágódni fogsz rajta, ami még jobban elemészt, és a végén oda is vezethet, hogy saját magad szakítod meg a terápiát öngyűlöletből. Ne tedd ezt, nem vagy hibás semmiért. Kötődési zavarod van, ezzel simán lehet dolgozni, tudni fogja, mit csináljon (feltéve, ha tényleg jó szakember).

Szerintem írd le egy papírra,hogy mi nyomja a szived és mond meg neki,hogy doktorúr. Tudom,hogy csalódást okozok. Nem tudom szavakban elmondani,de leírtam egy papírra. Előre is kérem,hogy bocsájson meg nekem. Soha többé nem fogok hazudni.

Így összeszedett gondolatokat jól megfogalmazva tud elolvasni és talán ő is fejlődik szakmailag,hogy máskor kiszürje(ha még nem tette)