Ebben az esetben megengedhető az öngyilkosság?
Az utóbbi időben úgy vettem észre magamon, hogy nagyon kedvezőtlen irányba kezdek megváltozni. Sok ember szeret, mert kedves és jólelkű embernek tartanak, de én lassan kezdek belül megváltozni. Bár kívülről nem látszik, de egyre agresszívabb leszek. Sok ocsmány dolgot látok, hallok és sok bunkó emberrel is találkozom. Mivel nem tudok védekezni ellenük, egyre csak emésztem és eközben folyamatosan nő bennem a gyűlölet. Sokszor úgy érzem, hogy képes lennék akár megölni azt, aki nekem beszól vagy bármi más módon árt.Félek, hogy egyszer tényleg megteszem és akkor gyilkos válna belőlem.
A másik, még kényesebb téma. Lehet anyázni, nem érdekel. Soha nem voltam sikeres a lányoknál. Úgy érzem, mintha egyenesen gúnyt űznének belőlem. Én pedig, ha valamitől igazán ki tudok borulni, az az, ha hülyére vesznek. Amit velük tennék , azt inkább le sem írom.Tudom, hogy bűn ilyenekre még csak gondolni is, de mégis ezt érzem.
Sokszor gondolkodtam már, mit tehetnék. Mentem már el pszichológushoz, de szerintem semmit nem fogott fel belőle.Azt mondta, hogy minden rendben van velem, ez az egész csak egy kis apróság és majd elmúlik, blablabla...
Én tudom, hogy nem és könnyen lehet, hogy végül valami őrültséget fogok tenni, ahonnan már nem lesz visszaút.
Tudom, hogy általában mindenkit lebeszélnek itt erről az ötletről, de ebben az esetben nem lenne mégis ez a megoldás, ha már egyszer ilyen elb...ttnak születtem?
Mindig is kívülállónak számítottam, amiből rengeteg bajom származott általános és középiskolában. Mindig kiszúrtak mások és nem volt könnyű ezeket a szívatásokat kibírni. Mindig is a szerényebb, csendesebb emberekkel voltam jóban.
A durva tréfákkal, heccekkel szemben mindig védtelen voltam, nekem nem úgy ment, mint másoknál, akik eltanulják és legközelebb már érzéketlenek erre.
A lányok mindig is egy jóbarátot láttak bennem, soha nem egy szóbajöhető pasit. Sokszor segítettem nekik, főleg a főiskola alatt, mert azt reméltem, hogy cserébe nagyobb tekintélyem lesz. De inkább visszaéltek vele és kihasználtak.
Mára egyszerűen besokkaltam. Megpróbáltam mindent megtenni, hogy legyek valaki mások szemében, de nem sikerült.Nagyon összetett a problémám, nem egyszerű írni sem róla.Nem tudom kezelni a problémás helyzeteket és ez csak gyűlik bennem. Az önbecsülésem, önbizalmam, minden romokban van és utálom, amikor azt látom, mások milyen sikeresek. Ez van. :(
23.18
Soha senki meg nem mondaná rólan, hogy ilyen gondolatok járnak a fejemben. Külsőleg az ártalmatlan lúzer képe látszik rajtam. A fejembe egyik sem lát be.
A másik pedig, hogy ok és okozat pont fordítva van. Soha nem lettem volna ilyenné, ha nekem is sikerült volna, ami másoknak. Én nem tudok barátnőt szerezni és próbálkoztam már mindennel, de nem sikerült. Eleget emésztettem magamat emiatt, most már mindegy.
"Mindig is kívülállónak számítottam, amiből rengeteg bajom származott általános és középiskolában. Mindig kiszúrtak mások és nem volt könnyű ezeket a szívatásokat kibírni. Mindig is a szerényebb, csendesebb emberekkel voltam jóban.
A durva tréfákkal, heccekkel szemben mindig védtelen voltam, nekem nem úgy ment, mint másoknál, akik eltanulják és legközelebb már érzéketlenek erre. " elözö vok - ezek rám is igazak, és kb 1 éve minden megváltozott, mintha az álmaimban élnék, mindenki rám irigy. Valahol jól esik, mert elégtételt nyertem.
ÚÚÚ engem Michael Rossra emlékeztetsz.
Ne csinálj őrültséget, légyszí...
Szerintem minimum tíz év köztünk a korkülönbség, de hidd el, velem is megtörtént mindez. Teljesen magamba fordultam, ha egy kis szabadidőm volt, a szobámban gubbaszottam. Azt hittem, senki nem veszi észre, de így visszagondolva nagyon, nagyon szembetűnő volt! Aztán elmúlt. Egyszerűen rájöttem, hogy butaság rágódni a dolgokon. Tovább kell lépni, mert az élet egy játék, ki tudja, mikor írják ki neked, hogy game over.
Hidd el, hogy a lányok is azért nem érdeklődnek, mert érzik, hogy rossz a kisugárzásod. Az emberek ösztönösen megriadnak a rossz kisúgárzástól. Próbálj kicsit pozítivabb lenni, rögtön jobban fogod érezni magad.
Akarsz róla esetleg még beszélni? Szívesen meghallgatlak, ha tudok, segítek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!