Legtöbb mentális betegnek tènyleg nincs párkapcsolata?

Nehéz volt megtalálni azt, akivel hosszútávon is működik a dolog. 8 éve vagyunk együtt, és remélem, hogy életreszóló kapcsolat lesz. Elótte még az egy évet sem érték el a kapcsolataim soha, és nem azért, mert csak alkalmi partnereket kerestem, hanem, mert mentáális betegségekel együttélve elég nehéz olyan embert találni, akit ez nem akaszt ki egy idő után.

Szerintem van egyfajta perverzió a nők egy részében (gondolom a férfiakéban is, de arról nem tudok nyilatkozni), és eleinte vonzónak, érdekesnek találják ezt az egészet. Nyilván pár hónap után rájönnek, hogy ez nem arról szól, hogy az ember nem olyan mint mások, hanem arról, hogy rohadt sok a hátköznapi probléma, amibe ahogy telik az idő, ők is kénytelenek belefolyni.

Nyilván nem mindegy az sem, hogy milyen mentális betegségról beszélünk. Vannak amiket jobban elfogad a társadalom, és vannak amiket kevésbé.

Rám is vonatkozik ez, viszont nem csúfítom magam "mentális beteg" cimkével!

Egyébként nincs párom.