Hogyan alakul ki az alkoholizmus? Van itt olyan, aki elmesélné a történetét?

úgy hogy problémák vannak az életben

mondjuk az ember azt éli meg hogy kirekesztett, kiközösített - ez miatt nem lesz önbizalma, és határozatlan személyiség jön létre

később persze az ilyen személyiséggel nem jönnek össze a normális barátságok - párkapcsolatok stb

van aki nem magában keresi a megoldást - hanem berúgik és akkor arra az időre minden jó

csakhogy ettől nem oldódnak meg problémák - ezért újra-újra-újra inni kell - hogy ne lássuk végre az elcseszett életünk

aztán a rendszeres italozás miatt újabb problémák jönnek - amik elől megint menekülni kell

kialakul a függőség (életmóddá válik) amit csak rendszeres erőfeszítéssel lehetne felszámolni (tehát pont a menekülés ellenkezőjét kéne csinálni)

ha az ember rá is lát önmagára - nem tudja elképzelni másként az életet

az alkoholistának (függőnek) nincs egzisztenciája - és kb elvonóra is kéne mennie 1 évig hogy legyen esélye - szóval több év lenne mire a "normál" életmódot felvehetné

de minek?

hogy után a gyárba dolgozzon a sor mellett? És utána 4 év múlva lenne normális barátnője?

inkább hadjuk a sok-sok évnyi kilátástalan munkát - és berúgunk.

ha úgyis ilyen gáz az élet akkor még ma legyünk boldogok amennyire csak lehet

(ugyanez igaz sok egyéb drogra is)

Mert mivel rendes barátai nincsenek, így olyanokkal van körülvéve akik így élnek. Ezt a látásmódot ismeri csak, és inkább benne marad tudatosan a biztos rosszba - minthogy változtatni kelljen.

Egy komoly függőnek ahogy írtam a 1 éves bentlakásos rehab lenne az 1. lépés. De vannak tartozásaink az életmód miatt. Pl van akinek csak TB tartozása 500 e körül van.

Ha elvégeznénk a rehabot, és kijönnék akkor is még több év lenne mire egyáltalán 0-án lennénk.

És akkor hol van még a normális párkapcsolat stb?

Szóval túl nehéz, és kilátástalan az út. Ezt az életmódot meg a haverokat (akikkel együtt csúszunk le) meg már megszoktuk.

Van egy életvitelünk is. Pl ha van egy ezresem egyből eliszom/eldrogozom.

Viszont a "normál" ember félretesz/tartalékol. Mi meg ha tiszták is vagyunk 1 hónapig - ha van egy rossz napunk és elbukunk - akkor minden megy a levesbe.

Úgyis mondhatnám nem bízunk önmagunkban - illetve hogy a jövőbeni énünk a helyes döntést fogja meghozni. Mert miért tenné meg? Mikor már 100x megpróbáltuk és mindig elbuktatott.

Tehát egy ilyen gödörből óriási elhatározottság/erőfeszítés kéne ahhoz hogy kijöjjünk. De amúgy is nehéz az élet.

Van aki nem is fél a haláltól, mert ha véget ér ez a szenvedés akkor legalább nyugalom lesz...

3, Amúgy a társadalom/környezet visz rá (persze ha megvan a hajlam).

Hiszen a drogok (pl alkohol) a leghatékonyabb menekülési út.

Vagy ugye a gyógyszerek. De azok inkább kiütnek.

A drogoktól meg igazán boldog lehet bárki pár órára. Persze aztán jön a zuhanás.

Azok csinálják ezt akik menekülnek ettől az élettől. Mert nem jöttek rá (vagy későn) hogy hogyan kellett volna az életutat felépíteni...