Ha valaki depresszios, es meg akar halni, de nem hajlando bevenni a gyogyszert, mert ugy sem segitene rajta, akkor mit csinalnak vele a korhazban?

Beutalnak a pszihiátriára, egy nagyon kedves doktorral fogsz beszélgetni aki rávilágít.hogy mennyi pozitívum vn az életedben. Valószinüleg adnak gyógyszert beallítják az adagot. Közben folyamatosan találkozol nagyon kedves orvosokkal akik ravilágítanak a reményre.

Volt 3 ismerősöm is, mind 2 hétig feküdtek bent és így évekkel később azt mondják,hogy életük legjobb beszélgetései voltak!

Mindenképpen előnyükre vált. Az egyik lány 2 abortusz után omlott össze a 2 srác pedig miután megcsalták a feleségeik őket és mindkettőnek 2-2gyerek maradt a házassagbol.

Ne add fel!

Utolsó: te csak gondolod, hogy nem ért semmit, pedig ha nem ért volna semmit, nem írtad volna az előző hozzászólást oda! Néha csak nem vesszük észre azt, hogy mi mennyire hatott ránk, csak sok-sok évvel később, mert mi tán sokkal többre vágytunk volna... Veled vagyok, ne add fel!

Amúgy ahogy a 2. válaszoló kifejtette, én is azt írtam volna.

Az tény az antidepresszánsokról, hogy nem is hatnak mindenkire, van terápia rezisztens major depresszió.

Pszichiátrián már ha bekerültél, ott nincs választásod, hogy beveszed-e a gyógyszert. Ha sokáig problémás vagy, akkor leküldenek az “intenzív” = zárt osztályra. Illetve a sima osztályokon is nézik az ápolók, hogy lenyeled-e a gyógyszert.

Azért az időn kívül még elég sok minden más is segít a napfény újra megtalálásában. Pl. egy jó terápia, amiben én inkább hiszek, mint a legyógyszerezésben, az egészséges életmódra való törekvés az egészségkárosító dolgok elhagyásával és a kiegyensúlyozott étkezéssel, ráadásul saját bőrömön és lelkemen tapasztalatam, hogy a cukornak és a gluténnak, de tán még a tejtermékeknek és különböző kémiai összetevőknek is a fogyasztása, pontosabban a kiürülésük közbeni fázisa konkrétan deprimál, hiszen amikor egyiket sem fogyasztottam, mégis életem legsúlyosabb problémái keletkeztek, boldogabb és kiegyensúlyozottabb voltam, mint előtte vagy utána, azóta is.

Kb. három hét, míg ezek ürülnek a szervezetből, azt kell csak foggal-körömmel túlélni, talán pont azzal a gondolattal, hogy minden drogról nehéz leszokni, ám utána olyan csodálatosan nyugodalmas, kiegyensúlyozott, derűlátó élet vár mindenkire, hogy esküszöm, nem is értem, hogy ez miért nem köztudottabb dolog. Mindhárom pont olyan függőséget okoz, mint bármelyik másik drog, amin én is hangosan nevettem, amikor nekem mondta valaki, aztán kíváncsiságból, kihívásból, poénból kipróbáltam és én lepődtem meg a legjobban, hogy tényleg működik: pláne, hogy három hét után nem is kívántam egyiket sem. És mennyivel olcsóbb is az élet ezek nélkül! :)

És a megfelelő folyadékpótlás, napi bő két liter nem kávé, nem tea, nem alkohol, hanem víz vagy más a felsorolt tiltottak nélkül, és mozgás és depressziónak nyoma sincs - saját tapasztalatból írom és ajánlom jó szívvel mindenki másnak is! Azaz életmód váltás.