Ha nem tudok elég őszinte lenni a pszichológussal, mit tegyek?

Kedves Kérdező!

Ő egy szakember, hidd el, neki nincs olyan, hogy "durva" vagy pedig "szégyen".

Neki az a munkája, hogy ezeket a dolgokat megtudja és ezáltal segíteni tudjon neked.

Bízz benne, és nyílj meg neki! Érezni fogod, hogy neked is jobb lesz!

De akár ezt is elmondhatod neki őszintén, hogy ilyenektől tartasz (az első mondatodban leírtakat) vagy csak apránként haladj, nem kötelező mindent egyből elmondani.

Sok sikert kívánok neked :)

majd apránként fogsz. szükséged van még arra, hogy kialakuljon egy bizalmi légkör és ez nem megy mindig könnyen.

ha neked segít, megsúgom: hallottak ők már rengeteg cifra dolgot és nem ítélkezni ülnek ott, hanem segíteni

Mióta jársz?

Szerintem ez is lényeges.

En sokaig nem ertettem meg, hogy miert vagyok tartozkodo bizonyos teruleteken. A munkamrol es azzal kapcsolatos ketsegeimrol szivesen beszelek, a maganeletemrol nem nagyon. Es volt egy olyan titkom, amit addig soha senkinek nem mondtam el, es ez a parkapcsolatokkal fugott ossze. Mindig kerdezgetett errol, de tiszteletben tartotta, hogy nem akarok rola beszelni. Egyik alkalommal kerdezte, hogy miert nem szeretnek errol beszelni. Akkor jottem ra, hogy leginkabb azert, mert szegyelltem, ahogy reagaltam egy olyan esemenyre, amin mas egybol atlep. Amikor ez leesett nekem, akkor egyreszt elmondtam neki, hogy emiatt nem akartam rola beszelni, masreszt atleptem a sajat arnyekom, es elmondtam neki azt, amit addig soha senkinek. De tenyleg senkinek.

A szegyenre egyebkent azt mondta, hogy mindenkinel mashol van a kuszob, hogy mit el meg traumakent.

Ehhez nekem haromnegyedev kellett. Most, kb masfel ev utan erzem azt, hogy konnyebben meg tudom osztani vele a belso ketsegeimet.