Ha egy súlyosan depressziós ember mellé még nárcisztikus is, attól könnyebb, vagy pont hogy nehezebb az öngyilkosság?
Sajnos magamrol beszélek beszélek, diagnosztizalva vagyok.
Évek óta az öngyilkosságot tartom a leglokigusabb lépésnek, nagyon súlyos depressziom van, volt, hogy fel évig nem jottem ki a szobambol. Ennek ellenére nagyon nehéz elhatarozni, hogy megteszem es elgondolkodtam, hogy ennek a narc. szemelyisegzavarhoz lehet köze. Igazából mar a depressziómat is szinte “diadalnak” elem meg, nem fejtem ki, mert nagyon unszimpatikus lenne, amit mondok... Az öngyilkossággal kapcsolatban is úgy érzem, hogy megélhetném diadalkent, mondván, hogy túl rossz es logikátlan az élet ahhoz, hogy élni akarjam. Viszont másrészt talán pont azért annyira nehéz megtenni, mert egy nárcisztikus személy nyilván nehezen fordul saját maga ellen es azt hiszi, hogy ő a világ közepe. Egyébként gyerekkorom óta valóban megvan az, hogy különlegesnek érzem magam es nem találok olyan embereket, akik érdekelni tudnának, mert mindenkit borzalmasan ostobának, unalmasnak es semmilyennek találok, egy par kivetel van. Ezen kívül meg borderline-nal is diagnosztizáltak, egy totális paradox helyzetnek érzem ezt az egészet.
C-PTSD
Abban benne van a nárci, a border és megmagyarázza a szoc.fóbiát.
Az sem mindegy, hogy nárcisztikus személyiségzavar vagy viselkedészavar.
Ha apád az és ezt ennyire tisztán látod, akkor nyilván eltanult viselkedésről lehet szó, de nem személyiségzavarról.
Életemben nem találkoztam olyan nárcival, akinek van bármiféle betegség belátása. A nárci nem látja az önbizalomhiányát ezért kell egy hamis grandiózus self...
Soha az életben nem akarja azt a szerencsétlen, traumatizált gyermeket látni, ami ő valójában..ő egy láthatatlan gyermek, aki állarcok mögé bújik.
Ahhoz, hogy ezt lássa, amit te a személyiségét kellene megbontani, arra meg nem képes.
Hogy te nem vagy nárci az szinte biztos! Inkább nárci áldozat!
Ez nem nárcizmus. Azt javaslom szerezd meg a mérgező szülők c. Könyvet. Sokat tanulhatsz belőle magadról és talán megoldásokat is találsz. Szerintem te dühös ami normális érzés. Ezzel kéne valamit kezdeni mert a düh ami mindenkiből mást vált ki
Belőled amit leírtál belőlem fizikai tüneteket mert én elfolytom így magamat emésztem fel. A volt párom aki nárcisztikus volt nem ilyen rekaciókkal élt. Persze minden ember más. De ő nem sajnált senkit és semmit. Csak ő létezett a világon és mindenkit a szolgájának tekintett. Dühös max akkor volt ha valami nála nagyobb ember egyetemi prof vagy főnöke rendre utasította. Akkor sem rájuk hanem a gyengébbeken a környezetében töltötte ki. De elegánsan tiport mindenkit a földbe. Nem gyűlölettel.
😂 Kedves Kérdező!
Nem vagy nárci, egy nárci se bőg ennyit. Hiperérzékenység attól van, hogy szétkínozták az agyad a tested a lelked. Teljesen normális reakció ebben az esetben a düh a harag a gyűlölet èrzése!
Egy nárci nem hibás, nem beteg, és pont lesz@rja, hogy itt nyekeregjen a "betegségéról".
A pszichiáteredet kukázd le, téves diagnózis. Ha nárci lennél ebből eleve nem csinálsz problémát, hogy a munkahelyeden leordítod a kollégákat. Mert nem ordítod le, ótvar kígyó mód eltaposnád őket.
Hogy tudd, egy nárci nem megy orvoshoz, kivételesen, ha betapossák a terápiába...aztán rövid úton kifarcol. Mert NEKI NINCS BAJA! Aki terápiába kerül az áldozat!
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!