Mit kezdjek magammal? 17F

Anyám 3 éve elvált apámtól, most apámmal élek. Általában reggeltől estig dolgozik, este is csak egy köszönés erejéig találkozok vele (hétvégén is dolgozik általában). Tehát kb 14 éves koromtól idáig magányos voltam, vannak barátaim, viszont velük csak havonta párszor találkozok iskolán kívül, de most a vírus miatt még ennyi sem volt. Ez idő alatt kialakult egy csomó mentális problémám, szeretethiány, szociális fóbia, depresszió, önbizalomhiány stb. És apámnak nem igazán tudok beszélni erről, mert feszélyezve érzem magam, ha vele beszélek, alig akarnak szavak kijönni a számon. Ő csak annyit lát, hogy például soha nem akarok ember közé menni, nem akarok elmenni otthonról. És egy csomószor nekiáll velem üvöltözni, ha például nem akarok vele bemenni valahova, hogy a világ legunalmasabb embere vagyok, aki beteg és nemnormális. Ez persze mégjobban leviszi az önbizalmam, ilyenkor már a sírás kerülget. De neki nem tudok beszélni erről, mert kellemetlenül érzem magam. Mit tudnék tenni?:(