Miért pánikolok mindig az autóbaleset miatt? (Több lent)

A szüleim minden nap hajnalban mennek dolgozni, nyolc-fél 9 körül anyukám hazaugrik reggelizni majd apa értejön és mennek tovább és fél 3 körül érnek haza.

És én mindig amikor felkelek kb utána 5 perccel már hívom anyum hogy felkeltem, csináljak e kakaót a húgomnak, etessem e meg a macskákat stb

De ma nem vette fel..(mindig felveszi)

Oké nem pánikoltam felhívtam apát de amikor így mégkérdezte: "még nem ért haza?!"

Akkor már kezdtem pánikolni de apám mondta hogy biztosan bement a boltba stb

Aztán 5 pec múlva beszéltem vele telefonon és persze kicsit már sírtam is mert még mindig nem ért haza anyum.

Mondta hogy nem kell pánikolni aztán letette.

5 perc múlva haazért anya,és kérdezte hogy miért sírtam...kmm

Ez itt csak egy példa. Sokszor van ez. Például amikor az osztály egy része énekversenyre ment, és köztük volt az egyik legjobb barátnőm is, de 20 perc eltelt màr a megbeszélt időtől (mármint amikor a busz hazaérkezik) és nem mutattam ki de a legrosszabbra gondoltam..

Vagy amikor a szüleim bécsbe mentek és nem vették fel a telefont este 9-kor amikor meg akartuk kérdezni hogy merre vannak...meg ilyenek.

Persze semmelyiknek nem lett következménye, mindenki aki említettem él es virul, de..

Mi ez?? Kb. 1éve soha nem

fordultak meg ilyenek a fejemben, mindig úgy voltam vele ha nem vették fel a telefont hogy "lol biztos zabálnak vagy wc-n ülnek (:D)" de most mindig a legrosszabbra gondolok és nagyon rossz, pluzs nagyon ciki...

Gáz...