Pánikbetegek, tapasztaltátok már ezt?

Nekem korábban volt (deperszonalizáció meg derealizáció is). Én akkortájt 16-19 éves lehettem, és még nem volt ennyire fejlett a technológia, hogy olvasgatni lehetett volna ebben a témában. Én a nevét sem tudtam egyiknek sem, csak maga az érzés volt meg. Akkoriban azt sem tudtam, hogy mit jelent a szorongás szó (pedig valójában szorongtam), szerintem ez lehetett az egyik oka, hogy nem alakult ki akkor ott belőle pánik. Csak 20 éves koromban robbant a bomba, és egyre súlyosabb tüneteim lettek. Pánikbetegséggel, generalizált szorongással, később pedig középsúlyos depresszióval diagnosztizáltak.

Szerintem ez egy jelzés a szervezet részéről, hogy szorongsz, nagy a stressz. Szerencsés helyzetben vagy, hogy tudatában vagy mindennek, remélhetőleg sikerül csökkenteni a háttérben álló kiváltó okokat.

Tudom közhely, de próbálj meg minél többet lazítani, sportolni, szánj időt magadra és a mentális egészségedre, és ha lehetséges, kerüld vagy csökkentsd a stresszt.

Kitartást kívánok.

Utolsó vagyok.

Pontosan 10 év telt el az első tünetek óta, amiből 4 éve szinte tünetmentes vagyok. Ez nem azt jelenti, hogy kisebb formában nem az életem része néha, de abszolút jól kezelhető eddig.:)