Pánikbetegségről lenne pár kérdésem, tapasztaltak, hozzáértők válaszolnátok?
Pánikbetegségből egyedül is ki lehet jönni?Úgy értem,gyógyszer és pszichológus nélkül?
Azért kérdezem,mert elterveztem,hogy megpróbálom lassan visszaszerezni az önállóságom,méghozzá úgy,hogy mikor itthon van a lányom,akkor lemegyek,kisebb távolságra,minden nap kicsit messzebb és ha bármi baj lenne esetleg,akkor felhívom.Ő ebbe szívesen bele egyezett,de nem tudom,tényleg jó ötlet-e?
Az az igazság,hogy egyszer már sikerült saját erőmből leküzdeni a pánikot és egy ideig jól is ment minden,de aztán visszaestem és sokkal súlyosabb lett az állapotom,mint azelőtt.
Miért van az,hogy ha valaki visszaesik ,akkor sokkal rosszabb lesz?Vagy ez nem törvényszerű?
Van gyógyszerem,frontin,de csak akkor szedem,ha nagyon muszáj,ritka esetben.Már régóta nincsenek komolyabb rosszulléteim,kísérővel elmegyek bárhová,különösebb gond nélkül,de egyedül nem nagyon merek.Mert olyan kiszámíthatatlan ez az egész,meg nem is bízom magamban....
Van egy önkéntes pszichológus,akihez eljárhatnék,de oda egyenlőre nem tud senki kísérni,időhiány miatt.Én meg nem nagyon tudok már várni,már nagyon szeretnék újra egyedül menni mindenhová,mert ez így nem állapot!Szóval,gondoltam,addig is próbálkozok.Csak gondoltam,előbb kitárgyalom a dolgot,tapasztaltabbakkal.
Nem szeretném megint elhamarkodni a dolgokat és visszaesni!
Arra is kíváncsi vagyok,mi lehet az oka,hogy újabban olyan sok pánikbeteg van?Régebben nem volt ez így,igaz?
Tényleg van olyan pánikbeteg,akit mentő vitt el valahonnan?Hogyan lehetne ezt megelőzni?Nem szeretnék véletlenül sem így járni!Na,ezért is nem megyek egyedül sehova...
Én a tapasztalt kategóriába tartozom.
Egy év alatt majdnem teljesen kijöttem belőle úgy, hogy csak a háziorvosommal konzultáltam párszor, és egy gyenge nyugtatóm volt, amit csak akkor szedtem, ha muszáj volt.
Azt hiszem, az a dolog lényege, hogy nagyon türelmes legyél magaddal. Én még a mai napig nem szálltam pl. buszra, mert tudom, hogy ha túl hamar teszem meg, akkor visszaesem.
Indulj el egyedül. De csak kicsit. Ha már felmerül benned, hogy jaj, baj lehet, akkor fordulj vissza. Ehhez sok türelem kell.
Vágj bele, csak az a lényeg, hogy ne sürgesd magad! Hagyd, hogy a saját tempódban gyere ki belőle. Sajnos ez lehet, hogy egy fél évig-évig is eltart. De akkor is maradj türelmes, csak annyit menj egyedül, amennyit biztosan bírsz, mert ha egyszer túlzásba esel, azzal visszavetheted magad sajnos.
Szia! először is azért szólok... nem vagyok szakértő. Még orvosnál sem voltam pánikbetegséggel, de leírom a saját tapasztalataim mert úgy érzem jó úton haladok, hátha tudok segíteni neked :)
szóval még fiatalbb koromban kezdődtek nálam is ezek... igazából nem tudom mi hatására, csak egyzserűen nem mertem elmenni sehova, mert hogy jövök haza stb. nem egyszer már a buszról szálltam le mert úgyéreztem elhányom magam. ahogy leszálltam jobban lettem. voltak pánikrohamaim, ahogy az a nagykönyvbe meg van írva (gondolom hogy az volt, nem vizsgáltattam ki)
Aztán elhatároztam hogy én nem fogom az egész fiatal koromat itthon ülve rettegve tölteni...
Nyugodtan kezdj el eljárkálni. HA a lányod benne van, először vidd magaddal őt is. Menjetek le egy adott helyre, ami már bőven átlépi a határaid. Menjetek le többször együtt, majd a második harmadik alkalommal kérd meg a lányod hogy hagyjon ott egy kicsit. ne menjen messzire, csak mittomén az áruház másik oldalára. ha úgyérzed ez már nem okoz nehézséget, próbálj meg egyedül maradni, küld haza a lányod (könnyebb ha ő megy haza mintha te mennél egészen odáig egyedül). Aztán menj egyedül is el a helyre... Próbálhatsz egyre messzebb menni, a lényeg az hogy mindig jó emlékekkel térj haza. Mindig olyan helyet válassz amire nagyon kiváncsi vagy, vagy olyan dolgot amit nagyon szeretnél kipróbálni.
HA megtapasztalod hogy mégsem olyan vészes a dolog már könnyebben fog menni. Én is így kezdtem el, egy egész táska gyógyszerrel, telefonnal és pénzzel a kezemben valaki segítségével... Aztán felkerültem pestre suliba, na hát első két hétben nem értem el a suliig, mert modnaom sem kell sz*rul lettem... aztán erőt vettem magamon, és már egész jól megy a dolog.
jah igen... ezeket az akciókat ne nyugtatózva csináld, gy nem ér semmit... de legyen nálad, és ha bármikor úgy érzed hogy kezd előjönni a pánik, vegyél be nyugodtan. így nem történhet baj, és megnyugtat az érzés hogy bármikor ott van, és beveheted:)
az oka a sok pánikbetegnek.. a rengeteg stressz, egyrészt, másrészt hogy mindenhonnan suttogják a fülünkbe az rossz híreket, ettől félnek az emberek... és egyébként több info eljut hozzád, régen is voltak pánikbetegek, csak nem tudtunk róla... + az is szerepet játszik hoyg sokáig enm nyílt meg ennyire a világ. Az emberek egy két faluban mozogtak, azt ismerték, így nem volt mitől pánikolniuk.
Mentő... van, mert gyarkan az emberek összekeverik a pánikrohamot más, szervi betegséggel. Ettől ne félj. Ott lesz a lányod, aki vigyáz rád. ÉS ott lesz a nyugtatód, ahogy rosszul érzed magad beveszed és szépen hazamész.
ha majd egyedül mész sem kell ettől tartanod, hiszen ott a mobil a zsebedben. ha rosszul érzed magad leülsz valahova, és felhívsz valakit aki érted tud jönni. Nagy segítség ha tudsz kire támaszkodni, sokszor engem ez mentett meg egyegy rohamtól. önmagában a tudat, hogy ha én most telefonálok egyet, fél órán belül ittvannak értem és semmi probléma.
Annyit tudok még tanácsolni hogy szépen nyugodtan gondold végig mi is pontosan az amitől rettegsz, és próbáld azt kivédeni. Saját példámon: én attól féltem mindig hogy hányni fogok. Ezért mindig volt nálam ásványvíz, gyógyszer, rágógumi, és igyekeztem olyan helyen maradni ahol el tudok bújni ha gáz van. Féltem attól is hogy hogy fogok hazakeveredni. erre a legjobb a bérlet vagy a kocsi, nekem bérlet, plusz bár nem állunk túl jól anyagilag, mindig van nálam annyi pénz hogy valahogy hazakeveredjek.... szóval védd ki a félelmeid...
sok sikert, sajnos több tanácsot nem tudok:) mindenesetre ha nagyon nem megy egyedül, ne félj orvoshozz fordulni!
de remélem menni fog és tudtam segíteni valamennyit:)
Igen,igazad van,a türelem nagyon fontos lenne,csakhogy tudom ,sürgősen rendbe kéne jönnöm,mert a betegség miatt sokáig nem dogoztam és már nagyon kellene a pénz!Dolgoznom kellene minél hamarabb,de hát egyenlőre kimozdulni sem merek,nemhogy dolgozni járni.Olyan távolinak tűnik az egész!:((
De talán már az is haladás,hogy a szándék megvan bennem.
Múltkor is az volt a baj,egy évvel ezelőtt,hogy úgy éreztem,rendbe jöttem,bele vetettem magam gyorsan mindenbe,jöttem-mentem,aztán én lepődtem meg legjobban,mikor visszaestem!
Nagyon remélem,hogy eljutok előbb-utóbb ahhoz a pszichológushoz és talán megtanít rá,hogyan kezeljem ezeket a nehézségeket és az is jó lenen,ha kideríteni,mi az igazi oka.Nagyon kíváncsi lennék rá!
Köszönöm a másodiknak is!Pszichiáternél voltam,ő írta fel a frontint,de tanácsot nem adott,annyit se mondott,hogy fapapucs!Ott a gyógyszer,azt csá!
Gyógyszer ,telefon mindíg van nálam.Éna szívrohamtól szoktam félni,mert nálam szívidegességet okoz elsősorban a pánik,meg legyengülők.
Tényleg,van más pánikbeteg is,aki attól fél,hogy úgy legyengül út közben,hogy nem tud hazamenni?Mert nekem mostanság ez az egyik fóbiám.Egyáltalán,létezhet ilyen?
Az igaz,hogy mióta ilyen bezárt életmódra kényszerít ez a fránya nyavalya,azóta értelem szerűen kevesebbet mozgok,kevesebbet vagyok levegőn,és sokkal rosszabbul viselem a terhelést,mint az előtt.A kisebb séták is hamarabb kifárasztanak.De nem tudom,mennyire lehet alaptalan ez a félelem?
A Pánikbetegséget okozhatja más betegség is, például akinek agyinfarktusa vagy hasonló betegsége volt, az utána szokott kijönni. Nekem 3 évig tartott és csak a terhességem óta múlt el egyik pillanatról a másikra.
Azóta szerencsére nem estem vissza, néha érzem mintha megint elő akarna jönni, de ilyenkor megszugerálom magam hogy ez csak képzelgés és el is múlik.
Az a helyzet hogy a sok és állandó stressz is ilyen panaszokat okoz. Én xanaxot szedtem, nélküle el se indultam, de nagyon sokat híztam tőle, nem ajánlom, pszichológus nem tud segíteni. NEked kell magad meggyőzni és mély levegőt venni ha érzed hogy nemsokára elér az a fojtogató érzés és nemsokára elmúlik. MINDEN AZ AGYBAN DŐL EL!!!Kívánom hogy gyógyulj meg!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!