Pszichológus is beleszerethet a páciensébe?
Köszönöm az eddigi válaszokat!
Nekem tényleg csak azért furcsa, mert a páciens részéről valahol érthető, ha érezni kezd az iránt, aki meghallgatja, foglalkozik vele, na de aki csak hallgat, és segíteni próbál, annak mi lesz vonzó a betegében?
Mivel kezelnek téged?
Csak nem azzal, hogy mindenki szerelmes beléd? Jut eszembe: Te nő vagy, vagy férfi? És a pszichológus?
Hali!
Bonyolult kérdés :D Főleg azért, mert nem egyértelmű, mit élsz meg közvetlenség alatt :)
Jó lenne tudni, hogy érted az utolsó kérdésedet. A terapeuta reagálhat azokra az érzelmekre, fantáziákra, amiket teljesen természetes módon feléje közölsz (kb. ezt hívják áttételnek), ha nem is tudatos módon. Ez fontos része a terápiának. Ezekre az érzelmekre a terapeuta reagálhat. Kb. ezt jelenti a viszontáttétel. Iskolánként különbözik, hogyan használják ki ezt a lehetőséget. Ha használják, akkor az a terápia része. Nem azért viselkedik így, mert megnyíltál feléje. Legalábbis nem olyan értelemben, mint a szerelmesek esetében. Ott kölcsönös megnyílásról van szó. Itt a megnyílás elvileg egyirányú. Felőled feléje. Ő a megfelelő keretek között reagálhat úgy, hogy az közvetlenségnek tűnik. Ez ebben az esetben egy eszköz.
Na de. Csak akkor, ha a terapeuta a te érzelmeidre adott saját érzelmeit észreveszi, elemzi, és tudatosan közli őket úgy, hogy az a te javulásodat segítse. Neki erre figyelnie kell. Könnyen vélheti úgy, hogy beléd szeretett, ha nem tudja, hogy viszontáttétel áll fenn. Elvileg. Erre is jó neki a szupervízió. Ott szólnak ilyenkor.
Továbbá. A terápiás kapcsolat sajátja, hogy különbözik az orvos-beteg kapcsolattól, pl. az érzelmi hőfokában, előbbi ugyanis megköveteli (iskolától függően), utóbbi nem. Ezért pl. nem mindegy, mit értesz "hivatalosabb" alatt.
Ha ilyen dolgok zavarnak, azt közöld nyugodtan a pszichológusodnak. Nem lenne szabad haragudnia érte.
Köszönöm 18:43-as a választ!
Talán az fura nekem, hogy alkalomról-alkalomra (szóval inkább a folyamat miatt érzem közvetlenebbnek, mert nem így indult), többször véleményt nyilvánít az elmondott dolgaimra, ami már nem is feltétlenül irányító, vagy fejtegető (mint a kezdetekben), hanem néha csak poénkodik. Persze ez lehet csupán feszültség oldó, csak furcsa, hogy ha eddig nem érezte szükségét, ez most így honnan jött.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!