Nem bírom tovább hogy csak egy senki vagy, mit tegyek?

A magabiztosságodon kellene dolgoznod. És attól még, hogy pár pasival nem jön össze, ki tudja, mit hoz a jövő? :) Na, de hogy ne csak a levegőbe beszéljek, itt az én sztorim.

Nekem rettenetesen viharos volt az első szerelmem. 16-17 voltam akkor, egy 22 évesbe szerettem bele, aki kb. a húgának tekintett. Ez is rohadtul fájt, de képes voltam megbirkózni ezzel, csak hogy mellette lehessek mint barát. Ő volt nekem a mindenem, az őrangyalom. Aztán faképnél hagyott. Úgy elköltözött, hogy nem is keresett, közösségi oldalakon se találtam (gondolom törölte vagy tiltott engem). Úgy gondoltam azért, mert én nem érdemlem meg őt, hogy én egy semmi vagyok, aki nem érdemel szeretet. Hosszú hónapokig pánikrohamaim voltak napi szinten. Remegtem, rám jött a sírógörcs, azt hittem, meghalok. Nagyon nehezen lábaltam ki belőle, ha anyukám nincs, lehet, hogy idővel öngyilkos lettem volna vagy gyógyszerfüggő.

Most 21 éves vagyok, és mégegy sikertelen, gyötrelmes kapcsolat után végre van egy vőlegényem, és boldog vagyok. Habár nem egyedül csináltam végig, mert anyukám, aztán a következő exem is mellettem állt, úgy érzem, hogy mégiscsak elértem valamit. De tényleg az abszolút nulláról álltam fel.