Szerintetek mennyit várnak még annak beismerésével, hogy a long covid az tulajdonképpen a Sars-cov-2 azon tulajdonságának köszönhető, amellyel “elbújik” az immunrendszer elől?

#11

Valóban, sok mindent nem tudunk még a vírusról. Azt nem értem, hogy akkor te hogy vagy ennyire biztos benne, hogy a long kovidot a szervezetben lappangó vírus okozza?

#12

Ez jogos, bizonyos esetekben tényleg lehet az oltásoknak ilyen alkalmazása is. De a jelenlegi mRNS vakcinák nem ilyenek (vagy legalábbis ilyen hatásukat tudtommal még nem mutatták ki).

# 8

Ezt nem tudom szépen megfogalmazni, de rengetegszer hallani, hogy a fertőzés végefelé/után is túltolja az immunrendszer, mini autoimmun reakciók illetve nem tudom még, mik lehetnek.

Vagy valami miatt olyan antitesteket termel, ami a szívet, idegrendszert támadja (még egy ideig).

#15

A cikkben szereplő "Dr. Stephen Quay" nagyjából annyire kornavírus szakértő, mint én (de még lehet, hogy kicsit kevésbé, pedig nagyon nem vagyok az). A saját honlapja alapján (ami amúgy kissé nekem kamuszagú) mellrákkal foglalkozott (és nem kutató!), azaz semmi köze nem volt a virológiához, de ez szerencsére nem akadályozta meg abban, hogy szakértőnek állítsa be magát, és megossza a kérdésről magvas gondolatait. (Na jó, a magvas picit túlzás...)

[link]

(Most sajna csak olyan linket találtam, ami automatikusan letölti a pdf fájlt!)

Erről már korábban írtam egy "rövid" (de a cikkíróhoz képest még mindig kivonatszerű) szösszenetet:

"Ránéztem a cikkre. Már eleve elég fura, hogy nem nagyon sikerül például rendesen hivatkozni (nincs hivatkozás lista, stb.), vagy például a képeknek sem felirata nincs, se a szövegben egyértelmű jelölések. De ezek értelemszerűen csak formai hibák, nem jelentenek semmit.

Azonban jött rögtön egy érdekesnek tűnő mondat:

"Surprisingly the specimens also contained the adenovirus “pShuttle” vector, developed by Chinese scientists in 2005 for SARS-CoV-1."

(4. oldal, utolsó bekezdés)

Van is hivatkozás, szuper! Nézzük meg!

Nos sajnos a hivatkozás nem valami olyan oldalra vezet, ami alátámasztaná a cikkben megfogalmazott állítást, hanem magának a vektornak a szekvenciáját tartalmazó adatbázis oldalra.

[link]

Hm, akkor mégis honnan vette ezt az információt, próbáljuk kikeresni. Nos nem azt a cikket találtam meg, hanem a kritikai elemzését:

[link]

Eszerint két "aprócska" hibát/csúsztatást:

1. A szekvencia egyáltalán nem egyedi a SARS-CoV-2 vírusban, számos másik vírusban is megtalálható.

2. Azt a bizonyos pShuttle vektort úgy csinálták, hogy egy adenovírus genomjában berakták az előző SARS vírus spike proteinjének génjét (pontosabban egy darabját). (Ezt a cikk által megjelölt hivatkozásban írják le.) Innetnől kezdve nagyon meglepő, hogy ez a szakasz hasonlít a viszonylag közeli rokon SARS-CoV-2 geomjának megfelelő részére. (Az általam idézett cikk alapján pedig az adenovírus vektorral nincs érdemi homológia.)

Állítólag nem alapoz erre a cikkre a későbbi vizsgálatban, de akkor is bőven ad okot gyanakvásra, ha így indít egy cikk.

Csak még egy mondat a "Laboratory Origin Hypotesis" fejezet elejéről:

"No other coronavirus in the same subgenera has a furin cleavage site, as it is called."

Nos ez az állítás önmagában úgy tűnik igaz (bár ezt nem (sem) hivatkozta le a tisztelt szerző). Viszonyt a nemzetségben (azért az sem olyan durván tág rokonsági kör) bőven előfordulnak koronavírusok olyan spike proteinnel, amin furin hasítási hely van. Egy friss elemzés alapján a emzetségben többször is, egymástól függetlenül kialakult a furin hasítási hely. A következtetésük alapján ez egyáltalán nem utal mesterséges eredetre (bár önmagában ki sem zárja azt).

[link]

Na még egyet (csak szemezgetek):

"Experiments in three independent laboratories also demonstrate that CoV-2 has changed genetically so much that it can no longer infect any bat species cell culture tested."

(7. oldal, 2. bekezdés)

Állítólag 3 független vizsgálat történt - ebből 0-t hivtkozott le. (Ez már egy szakdolgozatban is elég kínos lenne.)

Amúgy nem sokkal az idézett cikk előtt arról írt, hogy a denevér, amiről feltételezik, hogy az emberre átterejdt a vírus, 1900 km-re él Wuhantól. Hát kis utánanézéssel nem úgy tűnik.

[link]

Hupej tartományban (ahol Wuhan van) a fenti link alapján ugyan valóban nem találták meg, de a környező tartományokban szinte mindenhol. Kb. bő 200 km-re lehet a legközelebbi pötty, ahol megtalálták a denevért, és nyilván nem tárták fel az összes élőhelyét. (Amúgy meg ugye az az egyik elképzelés - bár nem tudom jelenleg mennyire elfogadott - hogy egy állatpiacról indult el a járvány, ahol mindenfél állatokat összegyűtjenek messzeföldről.)

Összegezve: ez a cikk finoman szólva sem tűnik meggyőzőnek. (Amúgy a cikk szerzője eddig (saját bevallása szerint) mellrákkal és kapcsolódó betegségekkel foglalkozott, szóval nem hinném, hogy egy vírusszakértővel volna dolgunk...)"

Hogy röviden is összegezzem: ez a csávó úgy írt 193 oldatl erről a témáról, hogy a jobbik eset az, hogy lövése sincs hozzá (meg úgy általában a tudományos kutatáshoz). A másik (és egyáltalán nem elképzelhetetlen) lehetőség az, hogy tudastosan hazudik...