A hazai covid-járványgörbék utóbb vajon mitől fordultak leszállóágba?
Az új fertőzöttek, a kórházban lévők és az elhunytak száma bő egy hete visszaesést mutat.
Szlávik doktor úr elmondta, hogy a nyájimmunitáshoz eredetileg ~60% átoltottság/gyógyultság kell, de a brit mutáns térnyerése miatt inkább 80%-kal számolhatunk. Jelenleg a lakosság ~harmada tekinthető talán védettnek. De akik természetes úton szereztek védettséget, azok egy jó részénél ez már el is múlhatott. Akik észrevétlenül átesnek a fertőzésen, max egész rövid időre szerezhetnek védettséget, ezért a nem regisztrált fertőzötteket nem is nagyon számolom ide.
A nyájimmunitással elvben ugye egyenértékű, hogy a reprodukciós ráta 1 alá csökken, ez jelentené a leszállóág kezdetét. Ma el is mondták, hogy a mostani 25% átoltottság arra elég, hogy már érzékelhető legyen a járványgörbe alakulásán (azaz az emelkedés meredeksége feltűnőbben csökkenni kezdjen).
A görbe csökkenőbe fordulása azonban már most látszik. A szakemberek sem tudják még, ez egy hosszabb csökkenés kezdete-e, de remélik. Korábban ennyi napon át ilyen egyértelmű csökkenés mindig a hullám tetőzését követte.
Eközben az emberek kontaktusai biztosan nem ritkultak, az emberek elunják idővel az egészet, elég csak megnézni az utcán maszk nélkül együtt sétáló baráti társaságokat vagy a boltokban a kígyózó kígyókon belül a másfél méter be nem tartását. E téren nemrég még jóval nagyobb volt az össztársadalmi fegyelem, legalábbis nekem úgy tűnt.
Időjárási hatások is állhatnának mindemögött, azonban tavaly csak egy hónappal később tetőzött az első hullám. Nyár végén, kora ősszel pedig jóval melegebb időben indult a második. Szerintem az emberek mostanában kimerültebbek, mint tavaly, ez bizonyára az immunrendszerükben is tükröződik, ez önmagában pont hogy nem indokolná a 3. hullám hamarabbi végét. De valószínű, hogy - az oltottakon túl - pont az most az előnyünk, hogy már sokkalta többen találkoztunk a vírussal, és meg is maradt belőle némi védettségünk.
Vajon mi okozza a járvány efféle hullámait? Amikor még oltás sem volt, kétszer is hirtelen csökkenőbe fordult a járvány, ahogyan most is, csak már fokozódó átoltottsággal. Méghozzá érdekes, hogy az exponenciális növekedést mindig éles átmenettel követte egy merőben más reprodukciós rátájú exponenciális csökkenés.
válasza: válasza:Na, ez tényleg jó kérdés.
Szerintem így akkor alakul a görbe, ha lecsökken a megfertőzhető emberek száma. Mindegy, hogy a találkozások hiányától, az immunitástól, vagy bármi mástól.
#1, nem jövendőmondó jóslatokra irányult kérdésem, hanem egy nyilvánvaló, számadatokkal kifejezett megtörtént tendencia magyarázatára.
Az eü. dolgozók leterheltsége hatalmas, nehéz ennyi munkát ilyen kevés regenerálódással ellátni, de azért a szakemberek többsége még bírja a gyűrődést, főleg abban a tudatban, hogy nemsokára lassan vissza lehet térni a régi tempóhoz. Hogy kinek mi számít összeomlásnak és meg sem kottyanásnak, erősen egyéni teherbírás, kitartás és látásmód függvénye.
#2, én az első hullám hirtelen végetérésekor arra gyanakodtam, hogy elmúlhatott a náthaszezon, és ha az emberek nem köhögnek-tüsszögnek (akár a sima nátha miatt is), nem annyira terjesztik a covidot sem. A nyár végi visszatérés még akár magyarázható lett volna a pollenszezonnal is. De mitől fordult tél közepén csökkenőbe a második hullám?
Valószínűleg itt is csak összegyűlünk néhányan, akiket érdekel ez a kérdés, de választ még a virológusok sem találtak talán. :-)
válasza:4
Amúgy csak egy tipp, de az iskolák bezárása elég sokat dobott az ügyön. Ezért nem értette senki, hogy miért kellett megvárni, hogy teljesen összeroppanjon az egészségügy, már mindenki ezért könyörgött hónapok óta. Ha hamarabb meglépik fele ennyi halott nem lett volna.
#5, szerintem is az iskolák, óvodák kiváló terjesztési pontjai a covidnak, amikor nincsenek bezárva. Legtöbb családban van iskolás gyerek, na ők 30-asával egy nagyobb szobában, napi 4-6 órán át összezárva, télen még állandó kereszthuzat se lehet... szünetekben további keveredés a többi osztállyal, közös wc-fogantyú+vízcsap+kilincshasználat... - tünetmentes hordozóként viszik haza a vírust. Sok családban nem is tudják, ebben a betegségben tünetmentesen is lehet vki fertőző.
Csakhogy... az a gond, mi lesz azokkal a gyerekekkel, akikre otthon nem vigyáz senki, szülők munkában, fejlődésben lévő értelmük korán hozzászokik a lazuláshoz, a feladatok alóli könnyű kibúváshoz, a kortárshatás minden határon túli elburjánzásához.
Én a magam részéről - utólag visszatekintve - ahogy megalkották az első vakcinákat, és megtudták, hogy ártani nem ártanak, elkezdtem volna mielőbb nagy tételben gyártatni és beadatni őket, max kiderül, hogy nem is használnak. De utólag az derült ki, hogy a legtöbb valamennyire használ is. Igaz, idő kellett a tömeggyártás beindításához is, azalatt éppen a hatásosságot tudták megvizsgálni.
válasza: válasza:Az orvosi szakkönyvek azt írják,hogy egy járvány onnantól kezd megszűnni, ha a népesség harminc százaléka be van oltva. Ekkor még hosszú a járvány teljes lefutása, még sokan megbetegedhetnek és időszakos jelleggel a csökkenő tendencia megváltozhat, de innentől minden további oltott ember, vagy akik átesnek a betegségen, de felgyógyulnak, tovább csökkentik a potenciális betegek számát és még akik elhaláloznak, azok is ezt teszik, hiszen akit eltemetnek,az már jó esetben nem fertőz meg másokat.
Természetesen az mástól függ, hogy mennyi ember kerül kórházba, hiszen azért sok a beteg, esetleg a továbbiakban a valamivel könnyebb eseteket is felvehetik, akiket most helyhiány miatt nem és a halálozások is inkább az ápolás minőségétől függenek,de az minden bizonnyal javulhat és a mortalitás csökkenhet akkor, ha az egészségügy nem lesz annyira leterhelve, mint most.
válasza:Egyszerű, miért kezdett csökkenni az esetszám: mert csökkent a kontaktok száma. Az iskolák bezárása valószínűleg sokat segített, és a boltok bezárása is, hiszen nem ott tömörülnek az emberek. Illetve az ott dolgozóknak sem kell (lehet) bejárni, utazni, ez azért sokat segíthet. Az tény, hogy a szabályok betartásának (és betartatásának) a mértéke a béka segge alatt van, de azrért az sem mindegy, hogy belterületen vagy a szabad ég alatt fertőzik egymást az emberek (természetesen azutóbbi is lehetséges, csak kisebb eséllyel.)
A reprodukciós ráta az ourworld in data oldal adatai szerint nem ment 1,5 fölé a 3. hullámban (persze az sem olyan durva, de azért nem olyan rossz). Ezt kellett 1 alá csökkenteni az esetszámok csökkentéséhez (és ez - úgy tűnik - sikerült is). Az nagyjából azt jelenti, hogy 2/3-ára kellett csökkenteni az effektív kontaktusszámot. (Sőt, még annyira sem, hiszen egyre többen vannak beoltva, plusz sokan átestke a betegségen, és így kaptak védelmet.)
"A nyájimmunitással elvben ugye egyenértékű, hogy a reprodukciós ráta 1 alá csökken, ez jelentené a leszállóág kezdetét."
A nyájummunitás azzal egyenértékű, hogy a reprodukciós ráta 1 alá csökkenjen intézkedések nélkül!!! Nyilván ha senki nem találkozik senkivel, vagy ha nagyon muszáj, akkor is szkafanderben, akkor nem fog tudni terjedni a vírus akkor sem, ha az immunitás a béka segge alatt van (ahogy tavaly tavasszal is látszott).
Nagyszerű válaszokat adtatok a kérdésre, 1000 köszönet értük! Egész sokat tanultam tőletek.
Főleg hogy most már tudom, hogy a nyájimmunitás óvintézkedések nélkül értendő. Ezt eddig nem jól tudtam. (Ezen a ponton még annyi kérdésem lenne kedves #9-eshez, hogy ezalatt csak a közegészségügyi, rendeleti intézkedéseket értjük-e, vagy a társadalom általános kultúrájából következő cselekedeteket is? - azaz hogy pl. nem tüsszögünk egymás arcába, egy influenzajárványnál is jobban óvjuk az időseinket stb.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!