Mit tegyek? tanácstalan vagyok
Ma a nővérem születésnapját ünnepeltük, ahová a barátom is eljött minden rendben is ment amíg fel nem jött a covid vakcina téma. A barátom nagyon mellette van a családom pedig nem bízik egyenlőre. Ezzel kirobbant egy veszekedés és a barátom fogta magát és hazament. Hát ez amúgy nagyon szarul esett , és utána olyanokat írt hogy "gondold át mit akarsz" meg "nem vagyok a családodba való " totál nem szokott ilyen lenni... aztán megbeszéltem vele egy talit hogy mégis mi volt ez majd azt mondta hogy nem tehet róla hogy anyám a testvéreim tudatlanok és ostobák . Aztán persze sírva fakadtam mert nagyon rosszul esett ,és mondtam neki hogy en sosem bántanám meg a családját. Bocsánatot kért hogy nem arra értette hogy hülyék hanem csak a covidrol. Aztán hallgattam fél óráig hogy az oltás mennyire megváltás . Mivel harmadjára mondta el gondolkozzam el hogy mit akarok rákérdeztem akar e szakítani. Azt mondta nem akar.
Én viszont elgondolkoztam lehet akarok hiába szeretem. Ugyanis ez a mai olyan énjét mutatta amit nem láttam és nem tetszik. Az hogy így viselkedik és még csak nem is bánja hogy tönkre vágta a szülinapot nem oké . Ez lenne a helyes döntés vagy haladhat e még jó irányba ez az egész?
válasza:Szia! (#1-es vagyok)
Van azóta fejlemény? :D Gondolom igen. :)
Remélem számodra legjobban alakultak és alakulnak a dolgok!
Szia!
Bocsánat a késői válasz miatt, de nagyon kimerült vagyok az utóbbi napokban.
Sajnos nem sikerült beszélnem vele, ugye nem is találkoztunk meg a héten is volt kb 10 perc kettesben töltött időnk.
A viselkedése megmaradt ugyanúgy, kedves , elmondja, hogy szeret .
Hétvégén tervezem megbeszélni vele a jövőt, célokat mert akkor elutazik a családja és lesz időnk egymásra.Végre .
Őszintén, félek tőle mert tuti sírni fogok, pedig keménynek akarok tűnni:D a másik meg ha igaz amit mond hogy nagyon szeret akkor nagyon sok kompromisszumot kell hozni mindkettőnknek.
Komolyan olyan mintha egy érzelmi hullám vasúton lennék. Egyik pillanatban tökre szeretem,aztán eszembe jut hogy megsiratott , és hogy viselkedett majd pár pillanatra gyűlölöm és aztán eszembe jutnak a kedvenc pillanataim majd megint szeretem ... és ez így körbe körbe megy.
Azt hittem könnyű lezárni egy kapcsolatot de már rá jöttem baromi nehéz. Olyan mintha valami drót rángatna hozzá ,és nagyon félek elvágni .
Hát fogalmam sincs hogy alakul majd a hétvége, de mindenképp megírom bárhogy alakul majd:)
válasza:Szia! (#1-es)
Rendben, szurkolok, hogy sikerüljön átbeszélni! Nem muszáj mindig keménynek tűnni, a lényeg, hogy azt mondd el neki, amit Te is szeretnél, ami a jövőképed, álmod stb. Legyenek nyílt lapok és próbáljátok rendbehozni az egész kapcsolatot úgy, hogy ténylegesen legyen jövője mindkettőtök részéről! :)
Szia #1
Nehezen bár sikerült átbeszélni a dolgokat, igaz elsírtam magam többször is .
Végül is, ő csodálkozott közben, mert nem tudta ,hogy engem mennyire bántottak ezek a dolgok,fogalma sem volt róla .
Mondtam talán tényleg szakítanunk kellene , majd kb egy öt percig csak csendben ültünk egymás mellett. Megfogta a kezem és mondta hogy, igazán szeret és nem akarja ezt az egészet eldobni
Elsírta magát,és bocsánatot kért mindenért. Én még soha nem láttam sírni és hát nem is tudtam hirtelen mit kezdeni a szituval,lesokkolt a dolog.
Miután megnyugodtunk, kibeszéltük a jövőt is ,nyílt lapokkal játszottunk, és amit írtam ,kompromisszumok árán sikerült dűlőre jutnunk.
Sőt annyira fel lelkesült, hogy ma elvitt megnézni egy albérletet is.
Az albérlet maga nagyon bejött,de még nem biztos hogy a miénk lesz. Várom is, de kicsit tartok tőle hogy az össze költözés mit fog kihozni a kapcsolatunkból jót vagy rosszat. Bár most elég stabilnak érzem ezek után.
Hát ja végül úgymond adtam egy második esélyt ennek az egésznek,mert tényleg őszintének gondoltam a megbánását és a szeretetét. Be ismerte a hibáit,igazat adott mindenben.
A szeszélyes viselkedésére elmegy orvoshoz is ,hátha megtudják mondani mitől van ez,vagy tudják kezelni.
Nehéz volt ez az egész időszak ,remélem nem lesz ilyen több , mert nem lesz egyszerű újból felépíteni a kapcsolatot, egy ilyen "válság" után
Köszönöm #1 hogy itt voltál velem :)
Lehet azért majd néha még írok:D
válasza:Szia! (#1-es vagyok) :)
Örülök, hogy végül akkor sikerült mindent megbeszélnetek és nem váltak külön útjaitok. Néha tényleg szükséges komolyan leülni, átbeszélni a dolgokat, mert lehet, ami az egyik félnek csak valami "csip-csup" dolog, a másiknak az tök komoly.
A viselkedése valószínűleg a természetéből fakad, nem hiszem, hogy ezen orvos segíteni tud, inkább csak önkontroll. :) De ezt majd intézitek. :)
Az összeköltözés ki tud hozni sok mindent egy kapcsolatból. Személyes tapasztalat, hogy én a menyasszonyommal 5,5 év után költöztünk össze, hát az első fél évben még nem voltak nagy gondok, utána 1 évig meg folyamat egymás agyára mentünk. Sokszor kerültünk nagyon a kapcsolatunk szélére. Itt ismertük meg még jobban egymást, előtte is persze ismertük de nem voltunk "sülve-főve" együtt.
Ha igazán szeretitek egymást, akkor túl lehet lendülni ezeken.
És igen, mi férfiak is szoktunk sírni, igaz a legtöbbünk nagyon-nagyon ritkán! :D De attól még nem azt jelenti, hogy ne tudnánk felfogni és átérezni a másik problémáját. :) A sírással egyébként sincs semmi probléma, nem szégyen.
Zárszóként, tényleg örülök, hogy rendbejött a kapcsolatotok, sok boldogságot kívánok Nektek. :) Természetesen mindig le kell vonni azért a tanulságot, mindenből érdemes tanulni de legyen ez a pár hét eddigi helyzetet csak egy "rossz" emlék a későbbiekben! :)
Írj nyugodtan, ha úgy érzed ki kell adni még valamit magadból (akár ezzel, akár mással kapcsolatban), vagy csak beszélgetni akarsz. :)
Köszönöm #1:)
Hűha 5,5 év az elég szép idő azért.
Igen,én is ettől félek hogy lesznek viták ,bár elkerülhetetlen lesz. Mondjuk az alap dolgokat megbeszéltük, hogy én takarítok mert rosszul vagyok ha más csinálja:D A főzés megosztódik majd , és nekem nagyon fontos a sötétségben -csendben alvás. Erre szerencsére már rá szokott ő is az elején.
Persze ezektől függetlenül ,előjönnek majd más dolgok is,igyekszem lélekben felkészülni:D
Azért örülök hogy sikerült túl jutnotok a dolgokon, és ha jól értelmezem már jegyesek vagytok:)
Nagyon sok boldogságot kívánok, nektek ,megérdemlitek!:)
válasza:#1-es
Ezekre nem lehet felkészülni teljesen. :) Tudni kell az adott szituációban megbeszélni a dolgokat, megegyezni. Házimunkában pedig legyen mindkettőtök részese. Nálunk is én porszívózom, felmosok stb., párom főz, de alkalomadtán én is szoktam - ha úgy jön ki a lépés. Meg persze besegítünk egymás munkájába ha egyikünk hamarabb végez a sajátjával. Majd kialakul ez nálatok is. :)
Igen, igazából még összeköltözés előtt, 5. évfordulókor jegyeztem el. :)
Utána évben összeköltöztünk, most lesz 1 hónap múlva pont 2 éve, hogy közös albérletben lakunk együtt nap, mint nap. De már 8 éve együtt vagyunk. :)
Köszönöm szépen, nektek is sok boldogságot kívánok! Sosem feledd, mindig lesznek kihívások (az életben is) egy kapcsolatban, de amíg meg tudjátok beszélni és szeretitek egymást, addig nincs az a probléma, vita, ami meg nem tudna oldódni. Ehhez szükséges mindkét fél, ezért alkottok egy párt. Merjetek egymásnak nyíltan beszélni a problémáitokról, kérésetekről, igényeitekről és akkor előbbre lehet jutni. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!