Miért félnek az emberek a fogorvostól úgy, hogy előtte még nem is jártak ott?

biztosan sejtmemória, genetikailag átöröklődött rossz tapasztalat :) :) - van ilyen dolog amúgy, még ha vicces is, de most csak viccből írtam.

---------------

végül is, valaha, valaki tud mondani bíztatót fogászattal, fogtömés, fúrás, húzás, kezeléssel kapcsolatban?

én 20-tól (immáron majd 20 éve) évente megyek fogorvoshoz, mindig, MINDIG van valami gáz a fogammal, és mindig van, ami fáj, ha más nem, akkor a gyökérkezelt fog évekkel a kezelés után, de mindig fáj valami, múlkor olyan szurit kaptam, h a fülcimpám és a nyelvem oldala zsibbadt csak el, pedig mintha tűzes vassal égették volna az alsó álkapcsomat. és kellett még egy szuri, ugyanúgy fájt. és ez egy nagyon jó fogorvos. hozzá járok 4 éve.

nincs olyan, hogy ne fájjon a fogászat, és ezt mondja mindenki. ha pedig mások ezt hallják, akkor miért kell csodálkozni, h félnek.

az más kérdés, hogy sokkal rosszabbat tesznek a fogászat elkerülésével de ez már ész és igényesség kérdése.

ez a könnyebbik út. nem nézni szembe a félelmekkel. ez a gyávaság. és igen, igénytelenség...

Eddig van 14db tomesem, de! imadok fogorvoshoz jarni. Imadok ott lenni, beszelgetni a dokival, es nem, nem faj. A szuri tenyleg kellemetlen egy kicsit, akkor, ha a szajpadlasba adjak. Nem tulzok. Komolyan nem. Lenti 6ost tomtek multkor, eskuszom semmit nem ereztem a szuribol, a furast meginkabb.

Imadok oda menni, barmennyire fura:)

Nekem az első 2-3 fogorvosi tapasztalásom után jött nyolcévesen egy rettenetes iskolai fogászati élmény. Egy kis lyukas rágófogamat fúrták, és nem hitték el, hogy pokolian fáj. Nem adtak rá semmit, csak hagyták, hogy nyöszörögjek, majd odahívtak nézni külföldi orvostanhallgatókat, akik a fejem fölött angolul beszéltek, és velem senki nem törődött. Mikor befejezték, kiküldtek, én meg a váró ajtófélfájának támasztottam a fejem, hogy ne dőljek el.

Ezek után anyukám tartotta bennem a lelket, és onnantól csak a saját felnőtt fogorvosához vitt, aki minden iskolai fogászat előtt átnézte a szám, és vittem papírt, hogy ne kezeljenek, ha látnánák bármit.

De a bizalmam örökre megrendült, egyetemistaként a már ismert fogdokimnál elkaptam egy szájfertőzést, és soha többet nem mertem visszamenni. Évekig lerestem a megfelelőt, 24 évesen rendberakattam csilliókért valahol, és a pali az utolsó fogamat olyan magasra tömte, hogy idegfájdalmam lett a túlterhelt fogamban, embertelen összegekért kigyökerezte, ami meg éjszaka olyan sugárzóan fájt, hogy tapostam a lepedőt az ágyban. Leléptem tőle is, most egy kedves, idős dokinőm van, nála is hetekig az ájulás környékezett, mielőtt beléptem az ajtaján, hosszú idő volt kiépíteni a bizalmat benne. Sajnos pár éven belül váltanom kell, mert ő se praktizál örökké. Na ezért félnek az emberek...