Most mit csináljak? Elég sürgős. De nincs 200 ezer ft-om!

Gyere fel Pestre és esküszöm elmegyek veled dokihoz. Aztán majd üvöltözök a szék mellől, hogy "de neeem fááááj ééérteeeed? A szemembe néééézeeel!" :)

A barátod nem megy el veled? Ilyen cudar világban élünk?

Elhiheted átérzem a pánikbetegséged mivel nekem is az van vagyis inkább tömegiszony. Mégis leküzdöm mindennap mert dolgozni kell menni. Már rájöhettél, hogy én a drasztikusabb módszerek híve vagyok ahogy a pszichológiában is van lassabb és gyorsabb kezelés (utóbbi a szembesítés). Nagyon félek a pókoktól, de ha rám esik egy vagy rám dobnak egyet, nem fogok üvöltözve elfutni és vetkőzni az életemért, hanem megfogom és leveszem magamról.

A lényeg. Soha, de soha nem fogsz megszabadulni a rettegéstől (ez már nem félelem) ha nem próbálod megfejteni az okát és nem nézel vele szembe. Mitől félsz? A fájdalomtól, attól, hogy a szádban turkálnak, a fúró hangjától, az eszközök látványától (el sem tudnám képzelni mit éreznél ha meglátnád a kalapácsot és a vésőt :), a doktor bácsitól, a fehér falaktól vagy mitől?

Nagyon fontos lenne, hogy semmi esetre se egyedül menj el a dokihoz hanem legyen ott veled valaki - odabent is.

A körzetis kérdést hagyjuk már. Ne akard nekem pont Te megmondani, hogy melyik a jobb úgy, hogy jóformán nem is jársz fogorvoshoz ;)

Amit közlök az tény. Vannak nagyon jó körzetisek és végtelenül sz@r magándokik. Nem kell a hercehurca, hogy de én ezt tapasztaltam, mert akkor még nem fogtál ki jó körzetist és sz@r magánt. És aki fordítva jár? Ezért hagyjuk ezt.

K*rvára általánosítasz. Idézem:

"Még a kisnyugdíjas mama is elmegy magánhoz és spórol nem véletlen."

Dicsak, pénteken mikor jöttem ki a SOTE klinikáról pont egy 78 éves idős nénivel jöttem le a liftben, aki ugyanott volt ahol én (khm, SZTK?). Az más kérdés, hogy a legtöbb foga még a sajátja (!!!), rákérdeztem.

A nőgyógyászt ne hasonlítsuk már a fogorvossal, azért nem mindegy, hogy mely részedben turkálnak.

"És igen rengetegen félnek fogorvostól nem alaptalan a félelem azt hiszem"

Erről a következő a véleményem.

- sokan szégyellik kinyitni a szájukat a doki előtt a sok tönkrement fog miatt és ezért nem mennek el

- a fájdalomtól félnek

Utóbbira a megoldás egyszerű. Alaposan meg kéne pofozni őket, majd megkérdezni, hogy "Fájt? Nagyon? Na most menj el fogorvoshoz és mond ezt a kezelés után is" :)))

Ó, akkor nem a fájdalommal van a baj. Ez egy nagyon jó hír :) Ennek örülhetsz.

Nekem sajna genetikailag elég gyengék a fogaim (cserébe a csontjaim már-már törhetetlenek :), így az első tömésem még valamikor negyedikes koromban kaphattam... egy szép nagy amalgám, még mindig megvan. Nekem sincsenek jó emlékeim a kisiskolai dokikról, de mint tudjuk a gyermeki elme felnagyítja a rosszat vagy odaképzeli. A fúró hangja sokakat elborzaszt, de az egy hang, az nem bánthat :)

A fülhallgató nem rossz ötlet, szerintem simán használhatod mert magyarázni úgy sem fog csak ha kéred, ha meg a fejedet kell kicsit fordítani akkor majd elfordítja ő az orcádat :) Az hogy a tudattól félsz kevés. Felsoroltam pár lehetőséget, kérlek válaszd ki a neked tetszőt vagy írd le, hogy pontosan mi az ami elborzaszt. A szádban matatás vagy mi? A "nemtom" választ nem fogadom el.

Idősebb nők... talán csak egy volt még tíz éve amelyik a fogszabályzást csinálta. Nem volt vele gond. Most se nem magánhoz se nem körzetishez járok hanem a SOTE klinikájára, ami egyfajta SZTK. Ott hallgatók mérik fel a fogaid állapotát és ők is végzik el a javításokat szakorvosok (gyk professzorok) felügyelete alatt. Furcsának tűnhet egyeseket pedig zavar, hogy nem hivatalos fogorvos végzi el a kezelést, de valahol a legtapasztaltabbak is elkezdték nem? És ez nem az a szakma ahol csak bábun lehet gyakorolni. A rezidensnek érdeke, hogy kitűnő munkát végezzen így állítom még jobban odafigyelnek a fogaidra. Ha valamiben nem biztosak, akkor szólnak a szakorvosnak ő meg segít nekik. Most végtelenül szimpatikus kiscsajt fogtam ki, tapasztalata is van és jól csinálja amit csinál. Alig várom, hogy megint a kezei közé kerülhessek :) Nevezhetjük őket SZTKsoknak is, mert ingyenes az ellátás a fentiek miatt.

Magándokihoz nem járok túl gyakran, mert egyrészt drága másrészt jól elvagyok a SOTE klinikán. Veszprémben ismertem egy hihetetlen jól dolgozó faszit, na ő mestermunkát végzett mindig. Ellenben egy másik, elb@szta egy fogam amit később gyökérkezelni kellett.

Férfi és női doki közt nem lehet különbséget tenni úgy, hogy melyik nemmel kedves melyik. Nekik páciensek vagyunk és ha jó doki, akkor érdekében áll, hogy ellazulj és ne félj a kezeléstől. Lehet csak hülye nőket fogtál ki.

Én meg Pest egyik legdrágább női fogorvosáról hallottam kegyetlen rosszakat. Volt barátnőm asszisztensként dolgozott is nála és másoktól is vannak panaszok rá, tehát nem alaptalan a dolog. Amúgy meg kit érdekel? Mást kell választani, ott nálatok is.

A betegségemre nem szedek gyógyszert, nem is fogok. Erős akaratú vagyok így leküzdöm a dolgot amikor akarom. Mintha már múlna is. Nem szeretem a tömeget, a zajt, a bűzt, az idiótákat és Pest mindezekből gazdag. Ha tehetem vidékre megyek barátokhoz, amúgy is vidéki vagyok.

Tanácsok. Ha a fájdalomtól nem félsz az már félsiker. Kérsz injekciót (na ettől nem félhetsz) és azzal vagy nem fáj vagy csak kicsit. Ha piercinged van, bőven elviseled.

Aztán.

Youtubon rákeresel fogászati kezelésekre és hallgatod, esetleg nézed. Kezdj el hozzászokni a fúró hangjához, elvégre majdnem olyan, mint a légkalapács csak vékonyabb és folyamatos :)))