Bentőtt lábújköröm ellenszere?

Gyógypedikűrös kell, talán elég lesz nálad.

Unokám is szenvedett vele. Először a sebészeten vágták ki többször is, de nem sokat ért. Végül elment maszekhoz és az lézerrel megcsinálta.

Nekem szerencsére magától elmúlt, vagyis a bőröm alkalmazkodott hozzá. 15 éves kamasz srácként kezdődött, most 31 vagyok és szinte semmi gondom vele, csak egy rossz emlék. Másfél évig szenvedtem az egyik nagylábujjammal, amikor az kezdett elmúlni, vagyis a gyulladás alábbhagyni, akkor ugyanaz a probléma megjelent a másik lábamon is, pont ugyanott, ugyanúgy. Az nem volt annyira kegyetlen, mint az előző, vagy csak mert szerencsém volt, vagy tudtam, hogy mit nem szabad. Tehát az a befelé kanyarodó köröm a széleknél. Én nem mentem soha sebészhez, volt, hogy kenegettem, volt, hogy áztattam, de tudom mit érezhetsz, egy számmal nagyobb cipőt vettem évekig, volt, hogy annyitól fájt, ha a lepedő hozzáért, vagy bármi, ami nem levegő. Egy idő után a bőröm úgy gyógyult be, hogy átvette a befelé nőtt köröm alakját. Kívülről nem mondaná meg senki most hirtelen ránézésre, hogy ott nekem problémám volt, körömvágáskor viszont oda kell figyeljek. Ugyanis itt az a trükk, hogy a kényes területen, soha nem szabad teljesen levágnod, kivágnod. Egy idő után tűnt fel nekem is, hogy mikor frissen le van vágva, akkor mai napig is kicsit fájdolág pár napig, ugyanis akkor szúrja a frissen vágott rövid köröm, de mikor elér egy bizonyos hosszúságot, akkor teljesen tünetmentes. Szóval valahogy úgy kell megoldani, hogy ott ne kanyarodj be a körömvágóval, mert bár jobb érzésnek tűnhet, ha teljesen levághatod, meg esztétikailag is jobban vonzó, de az a fájdalom, ami cserébe jön, azt nem akarod te sem. Lényegében nekem most csak ennyire kell odafigyelni, és semmi bajom:

[link]

Nálunk ez ilyen családi probléma, hajlamosak vagyunk ilyenre. Nagymamámnak is volt ielyennel gondja, unokatesóimnak is, nekem is.

Unokatesóim sebészetre mentek vele, ott a doki az egész lábujjkörmöt leszedte, mondván majd jól nő vissza.

Hát nem nőtt jól vissza, egy év múlva ugyanolyan volt nekik (3 srác).

Én bőrgyógyászatra mentem vele, ott mondta a doki, hogy lehet hajlamos vagyok rá. Mondom unokatesóimnak is van ilyen problémája. Akkor tuti hajlamos vagyok rá. Adott két érzéstelenítőt és a köröm sarkát vágta ki, ami a hús felé nőtt. Ennek már 15 éve (14 éves voltam amikor először mentem, most 29 vagyok) - és nem jött vissza. Aztán mentem még háromszor a dokihoz, mert a másik lábujjamon is előjött, aztán az elsőn, csak a másik oldalt, majd a másik nagylábujjam másik oldalán.

Később nagymamám is elment a bőrgyógyászatra, neki is megcsinálták, neki sem jött vissza. Unokatesóim szintén elmentek oda, és nekik sem volt ilyen problémájuk később. (12-14 évesek voltak akkor)

Rohadt fájdalmas állapot, nem tudsz cipőt felvenni, átgennyeződik a zokni a lábadon, tesiórán nem tudsz rendesen tornázni, a tanár meg üvölt veled, hogy ne legyél lusta - te meg csak azért nem rugod fel, mert rohadt mód fáj a lábad és ráállni is nehéz.

A doki meg ad két érzéstelenítőt, kivágja, fertőtleníti, bekötözi, két nap múlva kicseréli a kötést, és kész is vagy.

Én a helyedben megcsináltatnám most, amíg nincs suli (Nem tudom miért feltételezem, hogy iskolás vagy, bocsi), meg amíg van SZTK rendelés, és nem zár be minden a nyaralások végével.

Ahogy a 3mas írja

Vagy ha egyszer annyira beno hkgy kezelhetetlen akkor sebeszeten kivagjak es akkor nagy esellyel tobbet nem fog