"Beképzelem" magamnak a rosszullétet. Mit tegyek?

Leírok mindent az elejétől.

15 éves koromban kezdődött az egész, amikor egyik nap nagyon felment a pulzusom és nem akart lejjebb menni ezért elmentünk az ügyeletre. Ott csináltak EKG-t és a pulzusom ekkor már majdnem 200 volt. Jelzem eközben tökéletesen éreztem magam. Csak éppen annyi volt, hogy már rendesen látni lehetett, hogy mozog a mellkasom. Mentőt hívtak és kórházba vittek. Ott megállapították, hogy szívritmuszavarom van és felírtak egy gyógyszert. Gyógyszer mellett összesen kb még ötször fordult elő ilyen de azzal a technikával amit mutattak le tudtam csökkenteni normálra egy 10 perc alatt. Aztán már vagy 2 éve nem éreztem semmit amikor úgy döntöttem, hogy nem szedem tovább a gyógyszert. Hiszen fiatal vagyok és semmi bajom nincs. Jó 2 évig nem is volt semmilyen problémám gyógyszer nélkül sem és mivel betöltöttem a 18-at, nem jártam ellenőrzésekre. Aztán tavaly ősszel egy éjszaka éppen egy barátommal sétáltunk az utcán mikor furcsa érzésem lett. Olyan volt mintha rezegne a mellkasom. Utána napokig éreztem még ezt de nem folyamatosan. Na és azóta megkeseríti az életemet mert bármit csinálok gyakran eszembe jut és akkor elkezdem figyelni meg szerintem ezzel okozom azokat a furcsa érzéseket magamnak. Félek, hogy egyszer leáll vagy rosszul leszek. Régebben amikor valóban ott volt a probléma akkor valahogy nem érdekelt, nem gondoltam semmi rosszra csak, hogy ez van. Most már nem tudok így elmenni mellette. 3 hónapja mentem el először kardiológushoz azóta és ott meghallgatott, ekg-t és ultrahangot is csinált, holter is volt rajtam és nem állapított meg semmit, csak, hogy alapjáraton magas a pulzusom (90 körül). Aztán elmentem egy másikhoz is, ott is volt ekg, ultrahang, terhelés és majd nemsokára ő is rám teszi a holtert. Eddig ő se vett észre semmit, hogy bajom lenne. Egyik nap rosszul éreztem magam és elmentem az ügyeletre, ahol szintén nem vettek észre semmit bár ott a doki csak meghallgatta a szívverésemet de nem mondott rá semmi különöset. Ebből gondolom, hogy akkor igazából nem lehet baj, csak magamnak csinálom a félelmemmel.

Ha olyan helyre megyek ahol várni kell (pl hivatalos ügyek) vagy csak úgy nem csinálok semmit akkor rögtön elkezdem érezni és kicsit bepánikolok, hogy mi lesz ha rosszul leszek vagy neadjisten meghalok. Sehova nem tudok emiatt elmenni, annyira elegem van már belőle. De hogyan törölhetném ki a fejemből ezt? Úgy akarok élni mint régebben!