Kerekesszékkel közlekedem és folyton megnéznek. Olyan zavaró tud lenni. Mit kell tennem hogy ez megváltozzon?

Őszintén szólva nem tudom. Egyetemen volt egy kerekesszékes évfolyamtársam, eleinte furcsa volt, de aztán megszoktam. Nemrég összefutottunk, eltelt közben pár év, megint furcsa volt.

Szerintem az emberek azért bámulnak meg, mert szokatlan látvány vagy nekik. Azt pedig mindenki megnézi. Plusz mindenkinek a fejében ott van a dilemma, hogy akkor most hogy is kellene kezelnie téged. Előreengedjen? Felajánlja, hogy segít neked? De lehet, hogy akkor meg megsértődsz, hogy életképtelennek gondolnak. Nehéz ügy és nem is hiszem, hogy lenne megoldása. Talán ha több szó esik a kérdésről a médiában, vagy a fene tudja.

Másik oldal véleménye:

az ember sokszor van zavarban(amit ti félreértetek, és bámulásnak vesztek) miközben csak a tekintet tört része alatt átfut az emberben, hogy tudna segíteni nektek, hogy tudna egy pillanatnyi örömet csempészni önmaga által az életetekbe. Ezt értitek félre ti, és veszitek bámulásnak.

Persze ha megakadtok a tolókocsival mindannyiunk ugrik és segít, de van amikor nem akadnak meg a kocsik, mégis szeretnél nem tolakodó lenni, és mégis segíteni.

ennél érthetőbben nem tudom leírni.

kerekesszékes barátom volt, sajnos már meghalt.

Vele beszéltünk erről sokszor. Azt mondta az elején neki is nagyon furcsa volt, de rájött hogy az emberek igazán nem bámulnak, nem a "furcsaságot" nézik, hanem egyrészt - ahogy itt is írták - segíteni akarnak, óvatosak lesznek, hogy nehogy valami olyat csináljanak amivel árthatnak neked, hátráltathatnak, másrész sokan egyszerűen csak bambulnak és nem bámulnak.

erre akkor jött rá amikor elkezdett mindenkire mosolyogni aki ránézett. és észrevette, hogy a fele nem is fókuszál rá, csak ő már érzékeny volt és úgy gondolta, hoyg őt bámulják.

egyébként elmondása szerint a mosolygás volt a legjobb módszer, a legtöbben visszamosolyogtak és még jókedve is lett tőle

Lehet, hogy az is baj, hogy már a járókat eleve fent tartással kezelitek.

Ilyen kérdéssel itt, mint amit te kérdeztél még én nem találkoztam, pedig kéne, pedig nagyon kéne. Kéne, hogy az emberek kölcsönösen tudjanak, viszonylag nyiltabban beszélgetni. Hiszen az interneten az emberek sokkal jobban megnyilnak a beszélgetésben mint alapból.

Van olyan suli például ahol már általános 1. osztályától kezdve fogadnak tolókocsis gyereket és úgy nőnek fel együtt a járókkal, és ballagáskor ketten emelik ki a kocsiból a másikat, és ő is együtt "táncol" a többiekkel pl. És számtalan dolgot említhetnék még.

Szóval kéne erre egy állandó fórum, ahová a járók is bármikor bekapcsolódhatnak. Nem az egészség témába, hanem a főtémák között. Biztos tudnának egy modit is találni hozzá, aki normálisan tudna szűrni..

Szokatlan inkább csak az embereknek, de ha elmegy előttük egy 200 kg-os ember, őt is megnézik ugyanúgy.

Nem vagyok hasonló helyzetben hozzád, talán csak annyiban, hogy nekem térdműtétem volt 8 hónapja, és még mindig nem megy könnyen pl. a buszon fellépcsőzés,de bárhol, ahol magasak a lépcsőfokok. Csak egyesével. Én rettentően zavarban vagyok ilyenkor, gondolom hogy látják, észreveszik, és tényleg rossz,hogy még egy idős néni is gyorsabb mint én. Hát ez van. Pedig mondják nekem, hogy ne törődjek azzal, ki mit gondol rólam meg hogy nem is néztek... Igaz, lehet, hogy csak én hiszem azt,hogy néztek.

Csak ezt tudom neked tanácsolni,hogy fogadd el, hogy ha néznek is. Az emberek már csak ilyenek. Mindig megnézik azt, aki nem átlagos. 28/L

Tudod mi még a probléma itt a Gyíkon? hogy például a siketek, és a vakok nem merik felvállalni magukat. Rejtik magukat, akár ti.

Pedig sokkal jobb lenne ez az egész társadalom, ha ahogy te most mindenki feltudná vállalni azt aki, azt ami, ahogy és amilyen. De erre kevesen képesek.