Elvesztem az Anyukam, napok kerdese. Egyszerüen keptelen vagyok feldolgozni. Nektek ez hogy sqikerült?

Nekem a nagymamám halt meg így.Már 1 éve,de anyukámat sokszor elkapja a sírógörcs.Ezt sose lehet feldolgozni igazán.Neki az segít,hogy h búcsúzott el tőle,úgy,hogy nagyon szereti.Sokat jár ki a temetőbe és nézegeti a fényképeit.Csak a múltra gondol.

Arra,hogy beteg volt nem is emlegeti.

Nagymamám közelebb állt hozzám és amikor meghalt én teljesen magam alatt voltam. Mindent megtettem hogy könnyebb legyen és ne gondoljak rá. Elkezdtem sportolni, szereztem egy kutyát, a családom nem is értette hogy látszólag könnyen viselem. De aztán a temetés. Onnantól minden este amint lecsuktam a szemem a temetés képe jött elő és annyira felzaklatott Aznap is és minden este, hogy egy hónapig nem aludtam. A temetés után már beismertem magamnak, hogy feleslegesen csapom be magam, semmi nem tett boldoggá. Aztán szegény fentről segített, két hónap múlva végre találtam egy jó állást és utána könnyebb lett.

Nagyon sajnálom, talán túlzás nélkül írhatom hogy ez a legkegyetlenebb pont egy ember életében. Nem mondom, hogy gyorsan túl leszel rajta mert nem, évek múlva is ha valami történik (én főleg jó dolgokkal) mindig az az első gondolatom hogy úgy elmeselnem neki, biztos boldog lenne. Kicsit osztódik az öröm ilyenkor a hiánnyal. De próbálj arra gondolni, hogy hosszú szenvedés után neki eljön a végső megnyugvás, nem fáj neki többé és jó helyre kerül. Aztán nem tudom mennyire hiszel ebben, lehet már elvont is vagyok de amikor lehangolt vagyok úgy érzem néha mintha velem lenne és történnek is ilyenkor furcsa dolgok. Lehet bekepzelem, nem mennék most ebbe bele.

Amíg nem következik be az aminek bekell, legyél vele sokat és gondolj abba bele, hogy így csak szenved. Azt hiszem ez könnyebbé teszi az elengedését ha ott az idő.

1#-es vagyok.

Őszinte részvétem.Most erősnek kell maradnod!

Nagyon sajnálom!

Részvétem!

Maradj erős, maradj jó!

Amikor valamit csinálsz gondolj r, hogy ő mit mondana rá!

Szegénykém!! :(