Azt hiszem a pszichológusom nem valami jártas az evészavarokban. Mit tegyek?

Hogyan kellene ezt a szituációt lereagálnom? Már vagy 2 hónapja járok hozzá heti egyszer egy órában, és egész sok mindenről meséltem neki... nem szeretek alapból sem magamról beszélni, és itt mégis beadtam a derekam. Most kezdhetek mindent elölről? Sőt, eleve, hogyan mondhatom meg neki, hogy nem megyek többet...? Olyan kínos. Persze tudom, én fizetem (vagyis igazából anyukám), de mégis... Mit csináljak? Nem is érzem, hogy meg akarok gyógyulni, de végre legalább egy "szakemberhez" elmentem. Nem akarok még több csalódást okozni a családomnak, de azt se akarom nyilván, hogy fölöslegesen dobáljuk ki a pénzt erre. Szerdán (holnapután) megyek legközelebb.