S. O. S. Hogy tudnám a barátnőmet lebeszélni az abortuszról?

Ja, és amit az első válaszoló ajánl, azt ne tedd semmiképp, semmi jogod hozzá, hogy te szólj az apának - akármi is a véleményed arról, hogy kellene-e szólni... az az anya KIZÁRÓLAGOS joga. (még a nőgyógyásza sem teheti meg, hogy ő szól bárkinek)

Egy ilyen lépés tényleg nyomós ok lenne egy örök haragra - a lány meg persze ugyanúgy elmehetne abortuszra ettől, legfeljebb okoznál neki meg a srácnak adott esetben egy rakat plusz feszültséget, veszekedést...

Szerintem először beszélj a barátnőddel. Mondd el neki a te tapasztalataidat- azt írtad, hogy tudod, milyen az abortusz, akkor azt. Ha neked volt, hogy te hogy élted meg, ha nem neked, hanem olyannak, akit ismersz, akkor anonim, hogy mondjuk az hogy szenvedett utána stb. Beszélhetsz neki arról, hogy egy abortusz mennyire roncsolja a nő lelkét.

Aztán azt is próbáld neki elmondani, hogy mondja el az apának, még akkor is, ha szerinte az nem akarná a gyereket! Mert hátha meg később a terhesség alatt meggondolná magát. pont ma olvastam ilyen történetet itt a gyk-n, de máskor is írt már ilyet az élet. De egy férfi azért viszonylag könnyen áll ehhez a kérdéshez, pláne, ha nem szereti igazán a csajt, mert akkor érzelmileg távolt tudja tartani magát. Az abortusz lelki következményeivel meg küszködjenek szépen a nők... Viszont azt én sem javasolnám, hogy te mondd el az apának, hogy terhes a barátnőd.

Nézd, ha elmondta elmondta, akkor majd közösen eldöntik, mi legyen. A döntő szó úgyis a nőé...

Egyébként meg, ha azt se tudod ki az apa, honnan tudod, hogy mit mondott?

Nézd kedves előző, hagyjuk már a magzatvédős propagandát és maradjunk a tényeknél: tény, ugye, hogy ma olyan 40 000 művi abortusz van Magyarországon, de volt olyan év is, amikor 200 000 volt, több mint szülés... tény, hogy nem látsz a pszichiátriai rendelések előtt kígyózó sorokat... ugye?

Tény ez is:

z elmúlt két évtized legmagasabb színvonalon végzett kutatásai arra az eredményre jutottak, hogy a legtöbb nőnek nem okoz lelki megbetegedést az abortusz. Ez a következtetése annak a két nagyszabású, a szakirodalmat áttekintő vizsgálatnak, amelyet az Amerikai Pszichológiai Társaság (American Psychological Association, APA) folytatott.

Az APA Lelki Egészség Munkacsoportja 2008. augusztusi jelentésében, a kérdés legfrissebb és leginkább mérvadó szemléjében, arra a megállapításra jut, hogy „a legmagasabb színvonalú tudományos bizonyítékok szerint, ha egy nő az első trimeszterben saját elhatározásából megszakítja a nem tervezett terhességét, nem nagyobb a lelki betegség kialakulásának a veszélye, mintha kihordja azt." (Major és mtsai)

Már 1989-ben hasonló következtetésre jutott az APA, amikor úgy találta, hogy a legális abortusz „a legtöbb nőt nem veszélyezteti lelkileg." (Adler és mtsai.)

Sem az APA, sem az Amerikai Pszichiátriai Társaság nem ismeri el lelki betegségnek a „traumás posztabortusz-szindrómát", mely az abortusz ellenzői szerint széles körben fordul elő. (Boonstra és mtsai.)

[link]

(ugye olvasod: KISMAMAKÖNYVTÁR:))

Namost ehhez képest egy nem kívánt terhesség és szülés tényleg simán tönkreteszi 1-2 ember életét... végérvényesen, és helyrehozhatatlanul. Meg amíg az abortusz egy multbéli esemény, aminek a feldolgozásához esetleg némelyeknek szakmai segítség kellHET, addig a megszületett gyermek OTT VAN A FOLYAMATOS JELENBEN.

(ha sikeres az "addörökbe-kórus" akkor is...)

Kérdező, a lány mondta el? EZT: "ő nem akarja az apa meg azt mondja hogy csak jár a szája de úgysem fogja megtenni ://"...?????

HA EZ TÉNYLEG ÍGY IGAZ, barátnőd ezek után, ha van egy csöpp esze, soványmalac-vágtában kavirnyál a családsegítőbe... már csak azért is, hogy bemutassa, ki dönt, és kinek csak a szája nagy...