Az orvosok miért nem vállalnak felelősséget a munkájukért?

Ezt én is felháborítónak tartom. Egyszer gyomortükrözésnél kétoldalas listát írattak velem alá, hogy bármi történik, én vállalom a felelősséget.

Mit ne mondjek, hasonló gondolataim voltak, mint amit most írtál.

Engem még az is felháborít, hogy a Klinikán még meg sem vizsgálnak, ha nem egyezel bele, hogy gyakorolhatnak rajtad az orvostanhallgatók. Egyetlen lehetőséged, ha fogadsz egy orvost, perkálsz keményen, akkor nem nyúl más hozzád.

Szerintem ez se etikus.

Eltörik a szék, veszel másikat.

de ha műtét alatt meghalsz amiről mondjuk nem az orvos tehet abba tönkre megy az élete.

Az pedig, hogy orvostanhallgatók gyakorolnak... Inkább nem is kommentálom. Remélem egyszer fizetsz majd egy olyan orvosnak akit ugyanígy nem hagytak gyakorolni (felügyelet mellett!) ezáltal nulla tapasztalata van....

tudod édes drága tudatlan angyalom..., azért mert különben a dokit börtönbe zárják...

gondolkozz már, ha egy szerelő elront valamit, akkor vissza tudod neki vinni, hogy javítsa meg, de ha te meghalsz a műtőasztalon, akkor már nem hozhatnak vissza az életbe, és ha legkisebb hibát is véti, mert mondjuk véletlenül megrándul a keze, ottmaradsz és neki annyi, nem véletlenül hallani annyi öngyilkosságról az orvosok körében

annyira könnyű lenézni az egészségügyeseket, de sose gondol bele senki a helyzetükbe

Övék a felelősség. A papír, amit aláírtál, nem védi meg az orvost a törvény előtt, ha hibázott (nem is erre való). Az ellátó személyzet csak abban az esetben védett jogilag, ha a hiba maximális odafigyelés mellett is benne volt a pakliban (tahát szövődményről, és nem mulasztásról van szó), ÉS ezekről a szövődményekről a beavatkozás előtt megfelelően tájékoztattak (így ennek tudatában dönthettél arról, hogy vállalod-e az egészet - döntésképtelen, pl. eszméletlen betegnél persze kicsit másképp működik a rendszer). Azt írtad alá, hogy tájékoztattak azokról a veszélyekről, amik maximális gondosság mellett is előfordulhatnak - nem pedig azt, hogy "joguk van bármit megtenni". Más kérdés, hogy a teljeskörű tájékoztatás nem mindig sikeredik (bármi miatt), ezért is érdemes elolvasni mindent (nem baj, ha időbe telik) és visszakérdezni, ha bármi kétely vagy kérdőjel felmerül az emberben. Kötelességük megválaszolni a kérdéseidet, és ezt ki kell használni.

Az orvostanhallgatókról pedig: nézd, az egyetemi klinika oktatási intézmény, ezt el kell fogadni. Aki odamegy orvosnak, annak akár tetszik akár nem, tanítania is kell. Aki pedig ott kezelteti magát, az is vegye figyelembe, hogy járnak arra hallgatók is (ha kifejezetten nem szeretne velük találkozni, azt én spec. igyekezék tiszteletben tartani, de alapesetben ott vannak). Amikor klinikán volt szájsebészeti műtétem, azt egy gyakornok csinálta, és egy csoportnyi hallgató nézte végig. Nem mondom, hogy nem feszélyezett kicsit a dolog, de az élet rendje szerint az emberek megöregszenek, ergo kell az utánpótlás a szakmába. A gyakorlatot pedig nem a levegővel szívja magába senki, meg kell tanulniuk valahogy, másképp sose lesznek igazi szakemberek. Miért lennék "más mint a többi ember", hogy rajtam nem tanulhat senki? Volt tapasztalt szakorvos a küzelben, aki felügyelte a fiatalt, a gyakornok pedig udvarias volt, és odafigyelt arra, hogy mit csinál. Nekem ezzel semmi gondom nincs.

" vagy visszavarrásnál benne hagy egy rongyot vagy egy ollót "

Ebben benne van az is, hogy nem az orvos feladata a leltározás, hogy meg van-e minden és nem hagyott-e a betegben valamit. Tény, hogy észre kéne vennie, de nem az ő feladata hivatalosan. Mégis őt csukják le ha ilyesmi történik. Nem azt aki nem számolta meg rendesen az eszközöket.