Nagyon rossz az életminőségem. Ibs, pánikbetegség, szorongás. Nem tudok élni már ettől. Néha úgy érzem jobb lenne ha nem is lennék. Mit tegyek?

Akkor váltani kell egy másik antidepresszánsra, 5-6 típusa van, lesz olyan, ami jó.

Terápia

Milyen gyógyszert szedtél/szedsz rá?

Ez számomra roppant érdekes. Hogyan lehetne segíteni? Gyógyszerrel biztosan nem. talán teljes környezet és életmód változtatás volna a legjobb. Hogyan kivitelezhető egy ilyen nagymértékű változás? Munkatábor? Hajótörés egy lakatlan szigeten? Számkivetettként élni a híd alatt? Tudom, hogy ezek marhaságnak tűnnek de azt gondolom , hogy a hihetetlen mély holtpontról csak ilyen durva terápia ( a teljes magára utaltság) lehet a kivezető út. Hiszen ilyen betegségekkel nyilván rászorul másokra ( szülők? rokonok? barátok?) és ez a másra hagyatkozás megkönnyíti a lelki belenyugvást, hanyatlást. Most , itt segítséget kér és azt írja dolgozni sem tud. Nyilván így eltartott. Vagyis még jobba süllyed lelkileg abba ami nem a mentális erőt jelenti...Ezért gondoltam a durva megoldásokra: A munkába, lehetőleg minél nehezebb munkába való merülés gyógyszer lehet, terápia.

Ez a komfortzónából lépj ki, meg tedd rendbe az életed dolgok, mind arra épülnek, hogy ez egy lelki dolog. Nem, ez ilyen szinten, amikor már gyógyszer is kell, akkor ezek már sz.rt se érnek, mert ez szervi dolog, vagyis kémiai eredetű. Meg kell keresni azt az antidepit, ami használ (legalább 4-5 hét, mire az látszik, hogy van-e valami pozitív hatása, tehát nem szabad 1 hét után feladni), más megoldás nincs.

Szerintem lépj be a komfortzónádba. Vagyis olyan munkát keress ami nem ilyen hajcsár szar, hogy nem mehetsz ki akárhányszor a mosdóba, hanem ahol teljesítmény alapon megy, valamikkel készen vagy akkor fizetnek, mindegy hogy délelőtt 10 szer voltál mosdóban, délután meg egyszer se. Akkor eszel amikor akarsz, akkor iszol amikor akarsz. Ezen kívül lazíts, és ne akarj olyan lenni mint azok akik meg napi egyszer erőlködve nagywc-znek aztán aranyerük van, mert az se normális.