Miért szaporodtak meg ennyire a pánikbetegek? Félnek valamitől?

"Akkor jön az igazi befeszülés, begubózás, valahogy meg kéne oldani a problémát"

- Na, ilyenkor jön az 5-10x hosszabb kezelési idő... Ami időszak első fele tele van hazugságokkal, önámításokkal (amíg a probléma gyökerét el nem érjük)

Egy másik vetület:

A szorongás a hát, nyak kitüntetett pontjaiban is kivetül. Ezek kezelésére kiválóan alkalmas a masszázs, ami persze nem végleges megoldás, de legalább a fizikai értelemben vett gyógyulás egy jelentős része.

A mókuskerék itt is előjön... Aki ismeri a szorongás hátban megmutatkozó "reflexpontjai", az tudhatja, hogy ugyanúgy előjönnek a kifogások is:

- fáj, ha "hozzám érnek"

- szégyellős vagyok

- engem csak ne tapizzon senki

- nagy csikis vagyok

- nincs időm ilyenekre

- majd kinyújtom, sportolok...

- elviselhető ez a dolog...

Egy ekletáns példa a lapocka melletti "vonal". Az elfojtott stressz ott csomókban vetül ki. Minél több az elfojtott szorongás a lapocka mellett annál mélyebbre nyúlik az érzékeny terület. Ez egyben azt is jelent, hogy a terület annál érzékenyebb, a kimasszírozása annál tovább tart és annál fájdalmasabb is lehet.

Az emberi viselkedési mechanizmus itt is tetten érhető, főleg mióta a modern világ nem képes kettéválasztani a szexualitást és a masszázst. Az emberek fejében - még, ha nem is mondják így ki tudatosan - a masszázs valahol az előjáték egy eleme, azaz közvetlen szexuálisan aktív hatása van - holott a fenti esetben ezt a vonatkozást ki kell kapcsolni, és a testet-lelket gyógyító hatásra kell koncentrálni.

Filozófiám szerint ez az, amire az emberek alig 10%-a, ha képes (lehet, ezzel optimista számot írtam).

Szeretném én is kiemelni e kérdés válaszaiban megmutatkozó konstruktív és intellektuális hozzáállást. Nagyon örülök, hogy része lehetek egy ilyen ritka, értelmes társalgásnak, ami egy komoly problémát taglal.

Köszönöm mindenkinek!

A masszázs tényleg nagyon érdekes dolog. Ott a tested megmutatkozó stresszpontok vetülnek ki. Ezt a személyes tapasztalatom is megosztom, egyszer voltam úgynevezett frissítő masszáson. Államvizsga előtt mentem mert úgy éreztem szükségem van rá, mindenem be volt feszülve. Az összes stresszcsomót megtalálta a hölgy és pontosan lehetett érezni, hogy vannak ezek a csomók, és kimaszírozta őket. Na ez sem volt kellemes, fájt rendesen, de nagyon jó volt utána.

A meditációt is alkalmazom ahogy már említettem, az pedig ugye a fizikai síkról a lelki síkra helyezi a hangsúlyt és ott próbálja megtalálni a forrásokat. Nagyon érdekes az ember működése.

A társadalomnak borzasztó nagy szerepe van ebben és egyértemű szerintem is, hogy ez globális társadalmi probléma. Egymás szorongását idézik elő az emberek, a közösség, társadalom egy táptalaj. Az íratlan szabályok is ezt erősítik, ami persze minden társadalomban más és más, de annak minden tagjára hat. Létre kell tudni hozni egy egyensúlyt saját magunk jóléte érdekében. Nem mindenki tud kilépni egy helyzetből, nem mindenkit lehet megmenteni, de a saját attitűdre hatással vagyunk és a gondolkodásunkat be tudjuk folyásolni. Ezek is mind stresszforrások az életben. Ha valaki csak beleragad a szarba, az tulajdonképp a saját választása. Önmagunk legnagyobb ellenségei mi magunk vagyunk. Ha nincs meg az egyensúly, abból szintén minden pánikbetegség jöhet és persze a deviancia.

Meg persze van egy belső elvárásunk is magunkkal szemben, de ez is a korai életünkből fakad, az ott tanult mintából, hogy akkor kiskorban mi az amit elvártak tőlünk, vagy valami transzgenerációs dolog áll fent. Lehet, hogy nem is a mi életünk volt tele traumával és szorongással, hanem megörököltük. Na ez a legrosszabb, hiszen csak a tudatalattiban van, nekünk kell tudatos szintre emelni és ezen még fontosabb dolgozni, hiszen adjuk tovább.

Nem csak a pánikbetegség, hanem egy rahedli mentális gebasz vált napjainkra népbetegséggé a fiatalok körében. Az ok pedig, bármilyen hihetetlen, a megváltozott étrend miatt felborult bélflóra. A beleinkben működő több száz baktériumtörzs biztosítja a biodiverzitást, ugyanakkor rendkívül széles skálát nyit a patogén elhajlásoknak is. (A depressziósok bélflórájából pl állítólag a Dialister és a Coprococcus fajok pusztultak ki.)

35 éve messze nem azt esszük, amire termettünk, hanem amit az élelmiszeripar belénk diktál. Eddig még csak-csak eldöcögött valahogy a szekér, de mára katasztrofális, mennyire megeteti a társadalmat az élelmiszerIPAR. Azt mindenki tudja, hogy ha az autójába szennyvizet tankol, nem messzire jut vele. Mégis a saját testünktől elvárjuk, hogy nem megfelelő üzemanyaggal is jól funkcionáljon.

Nem fog!