Felfedezték, hogy az okostelefonok használata miatt kialakul és állandósul az emberi fajban egy új csontréteg, ez evolúciós változás?

Kedves Kérdező!

Talán mégis jobb lett volna, ha megnézed az eredeti forrást, ahogy korábban javasolták (például Mojjo a 15. válaszban). Továbbá talán mégsem mindegy, milyen forrásban olvasod a kutatás összefoglalóját. Ugyanis mind a cikkel, mind az eredeti kutatással kapcsolatban van egy "kis" hiba.

Az eredeti cikkel kapcsolatban annyi volt a "bibi" (többek között), hogy az égvilágon sehogy nem támasztotta alá azon állítását, miszerint az okostelefon és tablethasználat okozná a fiatalabbak körében a nagyobb kinövéseket. (Még az is kérdéses, egyáltalán mennyiben bizonyítja, hogy tényleg nagyobbak a kinövések a fiataloknál.)

[link]

Ez olyannyira így van, hogy 2019-ben ők is elismerték.

[link]

Ennek megfeleően módosították a cikket is, most már csak ennyi szerepel benne az okostelefonokról:

"Clearly, the cross-sectional nature of this retroactive case study means that we are unable to draw direct causal links between EEOP formation and other issues such as poor posture and/or the use of mobile phones and other hand-held modern technologies."

[link]

Azaz ők is elismerik, hogy a kutatásuk még csak nem is alkalmas ilyen típusú összefüggések kimutatására. Szóval semmi bizonyíték arra, hogy a kérdésben megfogalmazott jelenség létezne.

Az index cikkel meg "pusztán" annyi a baj, hogy épp egy három és fél éves BBC cikk anyagából sikerült magyarítani egy részt úgy, hogy meg sem próbáltak utánanézni, hogy azóta amúgy mi is a helyzet ebben a témában.

A másik probléma, hogy úgy látom nem nagyon tudod, mi az az epigenetika. Az epigenetika nem egyenlő a szerzett tulajdonságok öröklődésével. (Bár egyes esetekben akár ezt is lehetővé teheti.) Az epigenetika a génkifejeződés öröklődő változását jelenti (nagyjából, többféle definíció is van). Az öröklődő azonban itt elsősorban sejtszintű öröklődést jelent, mert az ivarsetjekben, illetve az emberióban az epigenetikai kód egy jelentős része törlődik. Az igaz, hogy nem az egész, és így valóban lehetséges akár az is, hogy egy szerzett tulajdonság generációról generációra öröklődjön, de tudtommal ez azért olyan nagyon nem gyakori (bár nyilván ezt még eléggé kutatják).

[link]

Ezen kívül a generációról generációra öröklődő epigenetikai változások egy része is elég gyorsan eltűnik, szóval önmagában még nem jelent tartós változást.

A kérdésedre válaszolva:

1. Ahogy fent leírtam, nincs bizonyítva, hogy a mobiltelefon használat okozná a csontváltozást. (Ami amúgy nem egy új réteg, hanem csak annyit jelent, hogy a nyakszirtcsonton levő dudor kicsit nagyobb. Egyébként mint írtam, azzal kapcsolatban is vannak ktségek, hogy tényleg kimutattak-e ilyen változást. Az alkalmazott statisztikával vannak gondok.)

2. A megfigyelt változás semmiképp nem evolúciós változás. Hiszen szó nincs róla, hogy öröklődő változás lenne. Pusztán arról van szó, hogy nagyobb terhelés éri a csontot az izomtapadásnál, és emiatt a dudor ehhez alkalmazkodva megnő.

3. Az viszont könnyen lehet, hogy epigenetikai változás (is) állhat a ajelenség hátterében, hiszen lehet, hogy a génkifejeződés (sejtszinten!) öröklődő változása is hozzájárulhat ehhez az anatómiai változáshoz. De ez sem derül ki a cikkből, nem vizsgáltak ilyesmit a kutatásban.

Ugyanakkor nme valószínű, hogy generációról generációra is öröklődne ez a jelenség. (És természetesen ezt végképp nem vizsgálták, úgyhogy legfeljebb spekulálni lehet róla.)

4. Elvielg lehet olyan volúciós változás, aminek hatására örökletesen megnő ez a dudor. (A gorillákhoz képest például a mi koponyánk ilyen szempontból egész szolid.) De ehhez (legalábbis a változás elterjedéséhez) az szükséges, hogy a túlélésben és/vagy szaporodásban előnyös legyen ez a tulajdonság. Nekem így hirtelen nincs ötletem, miért lehetne az...

Még egy megjegyzés:

#20

"Ember és a banán nagyban ugyanolyan genetikai állományú."

Öööö nem... (Vagy persze attól függ, mit értesz nagyban alatt)

Nos, lentebb írod, hogy az ember és a banán DNS-ének 60%-a egyezik. Egyrészt ez szerintem olyan nem nagyban. Másrészt érdemes utánanézni, mit is értenek pontosan ez alatt.

[link]

Ez alapján azt jelenti, hogy az ember fehréje kódoló génjeinek 60%-ának van felismerhető megfelelője a banánban. ÉS ebből nagyjából 40% azoknak a fehérjéknek az aránya, amelyek lényegében megegyeznek az ember és a banán között.

Nos, hogy ez sok vagy kevés, azt mindenki döntse el. De ha belegondolsz, hogy sejtszinten mennyi hasonlóságvan közöttünk (a DNS másolás, az RNS átírás, a fehérjeszintézis módja, a biológiai oxidáció folyamata, a membrán felépítése, vagy akár az epigenetikai szabályozás (ha már szóba került) lényegében ugyanolyan) nem meglepő, hogy a DNS-ben is van bőven hasonlóság.

#17 (Mojjo)

"De ahhoz, hogy evolúcióról, epigenetikáról és társairól beszélhessünk, öröklődnie kellene."

Ahhoz, hogy epigenetikáról beszélhessünk nem kell generációról generációra öröklődnie. Bőven elég, ha sejtszinten történik öröklődő változás (amire persze szintén nem hoz bizonyítékot a cikk). Sőt, egyes esetekben ilyen sem történik.

#36

"Lényeg: mekkora szabadsága van a csontozatot meghatározó géneknek a reakciónorma terén? Semmi rugalmasság?"

Ha az a kérdés, egy adott genotípus mekkora változatosságot tesz lehetővé a csontváz szerkezetében (mekkora a fenotípusos plaszticitás), akkor elég nagyot, van bőven rugalmasság. Például a csont szerkezete átrendeződik a megterhelés hatására, az űrhajósok csontozata legyengül, stb. Csak épp a kérdésben megfogalmazott állításra nincs semmi bizonyííték.

"de vajon hogy tűnt el a “sötét szín” gyakorlatilag teljesen az európai kontinens egészéről 30-40 ezer év alatt?"

Ez mondjuk fogalmam sincs, hogy jön az eredeti kérdéshez, de igen, minden bizonnyal a D vitamin hiány miatt terjedt el a világosabb bőr. (Hogy a végbélrák hogy kapcsolódik ehhez, arról mondjuk ötletem sincs.) Szexuális szelekcióról nem tudok, hogy szerepe lett volna, persze ez sem kizárható.

"A feketék visszaköltöztek délre? Ez lesz a sorsa a mai színesbőrűeknek is itt?"

Nem, és minden bizonnyal nem.

#37

"Ha úgy tetszik: vajon milyen hosszú a kultúra genetikai póráza?"

Ööö... Jóféle szer lehetett, ami ezt a kérdést ihlette.