Normális ha főállású munka és mérnöki nappali egyetem mellett szinte semmi másra nem vagyok képes?

Ez nagyon durván hangzik.

Én esti proginfóra járok főállású munka mellett és még home office és távoktatás mellett is horror volt. Hétvégén pedig tanulás, házimunka, alvás bepótlása.

Hogy ősztől mi lesz, abba bele se merek gondolni

Én még a gyakornoki állást is nehezen tudtam összeegyeztetni az egyetemmel, még így online oktatás idején is.

Most így végzősként megpróbálok teljes munkaidős állásban dolgozni (ha egyáltalán felvesznek diploma nélkül), de v.szeg nagyon nehéz lesz. Az sokat könnyítene, ha nyár végéig találnék olyan céget, ahol szakdogát írhatnék, mert akkor legalább amiatt nem kell külön idegeskedni, hanem ahogy dolgozom, úgy "íródik" a diplomamunka is.

Villanyos vagyok, az első három félévben pl. el sem tudtam volna képzelni, hogy akár csak 20 órát dolgozzak hetente, Egyszerűen olyan sz.r volt az órarend.

Most meg már attól szenvedek, hogy szinte teljesen impulzusmentes az életem. A gyakornoki meló baromi unalmas, nincs szakmai fejlődési lehetőség se (ezért tervezek váltani), magánélet meg, hát, barátnő nincs, a barátok meg ritkán érnek rá, mert ők is dolgoznak.

21F

#7

Egyébként egy szaktársamat nemrég vették fel teljes munkaidős állásba, ő is most lesz végzős, és ő is ugyanarról számolt be, mint én, vagy te. A legtöbb szaktársam viszont még gyakornok, nos, nagy a szórás, mert van, aki ugyanúgy sz.r helyet talált, mint én, valaki élvezi az állását, valakit teljes munkaidős állásra vettek fel több pénzért, ő nagyon fáradt, de legalább a nagyobb fizetésből jobban el tudja kezdeni az életét, és ez valamennyire motiválja.

Sokszor egyszerűen semmihez sincs kedvem, erőm munka után. Egyébként meg a gyakornoki munka még legalább sz.rul is fizet, szóval minden napra megvan a motivációm. :D XD

#9

Most a COVID miatt minden online van, de amúgy alapesetben harmadévesként/végzősként nem teljesen lehetetlen.

Ilyenkor jó esetben már csak néhány tárgya van az embernek, az is e-Learning.