Agyi MRI-t fognak csinálni pár hét múlva, és klausztrofóbiás vagyok. Mi lesz így?

Na én már voltam MRI-n

17/L vagyok.

Nekem nyakit csináltak.

Betolnak teljesen, vagyis engem betoltak, de nem zárt, mert elöl és hátul nyitott, tehát a fejednél is nyitott meg a lábadnál is olyan, mint 1 alagút, csak végigérsz benne.

Énis félek a bezártásgtól, nem kellemes, de hamar túl leszel rajta, elég nagy térbe tolnak be, nem lesz baj.

Csukd be a szemed, és lélegezz mélyeket, plusz figyelnek is rád közben, mert valaki bentmarad.

ne félj

sok sikert, remélem nem vagy beteg

Hát necces...én nem vagyok klausztrofóbiás, de az MRI-ben valahogy nagyon furán éreztem magam, bezárva egy kis alagútba, ahol tilos megmozdulni, és közben fülsüketítő kopogás meg berregés...ez így önmagában is elég kellemetlen volt, akkor egy klausztrofóbiásnak még rosszabb lehet.

Esetleg gyakorolhatsz előre, mondjuk egy vödröt raksz a fejedre és kopogsz rajta hangosan kanállal, vagy zörejeket veszel fel és lefekszel becsukott szemmel, és közben fülhallgatón meghallgatod jó hangosan. Na olyan lesz.

Vészjelző egyébként van, egy pumpaszerű dolgot adnak a kezedbe, amit megnyomhatsz, ha baj van.

sziasztok,

Szeretném megosztani klausztrofóbiás tapasztalatimat MRI-vel kapcsolatban.

Először 30 évesen csináltak MRI-t a gerincemről. Azt se tudtam mi az hogy klausztrofóbia. Simán végigfeküdtem a 25-30 percet a csőben. 35 évesen készült a következő. Simán végigaludtam a vizsgálatot. 41 évesen már nem volt ilyen egyszerű. Kb. 10 másodperc után rám tört a légszomj, mintha nem lenne ott levegő. Rettenetes érzés volt. Ki kellett szedjenek. Nem is értettem mi történt velem. Soha nem volt korábban ilyen. Néhány hét múlva elmenten nyitott MRI-re. Hát sok különbséget nem éreztem. Nem is tudom hogy bírtam ki.

Ezen a héten ismét MRI kellett. Gondoltam elviszem a legjobb barátom támogatásul, beveszek egy Xanax-ot. Tuti menni fog. Ezt tanácsolják. Relaxálj, csukd be a szemed meg meditálj. Hát így 44 évesen nem ment. Szinte kimenekültem a nyitott MRI alól is 5 másodperc után. Ugyanaz a pánikroham, légszomj, szívkiugrás. Mintha ott halnék meg. Túrót se ért a Xanax vagy a barátom ottléte. Ez tegnap történt. Azóta a gondolatára rosszul vagyok az MRI-nek.

Azt akarom mondani a történetemmel, hogy ez bárkinél előjöhet. Soha nem volt klausztrofóbiám. Most sincs. De az MRI-ben minden más. Lehet itt gúnyolódni, meg osztani az észt. Én is azt csináltam 10 éve. Aztán egy nap én lettem rosszul.

Teljesen együtt érzek azzal akinek ez a problémája. Megértem és tudom hogy rémálom az egész és semmit nem tud az ember tenni. Lefehéredés izzadás és pánik. Menekülés minél messzebbre.

Ha egyszer megérzed a félelmet bent, az ott marad benned és csak erősödik. És ezen nem segít pszichológus meg a friss levegő. Nekem elhiheted. Ez fóbia, ami könnyen kialakulhat.

Most próbálok egy bódításos vizsgálatot kérni egy zsák pénzért persze. Gondoltam esetleg még egy lerészegedéssel nekifutnék, de olyan erős volt a tegnapi élmény, hogy szerintem egy liter pálinka után is tuti kijózanodnék.

Tanácsot nem tudok adni, csak azt hogy tudom hogy kegyetlen dolog. Nekem marad a bódítás. Nem hiszem hogy valaha az életben újra megpróbáljam amíg eszméletemnél vagyok.